Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

A nemzetiségi bizottság munkálatai lassan haladtak előre s ezért több mint egy év múlva Miletics Szvetozár, a Bács megyei óbecsei kerület képviselője a képviselőház 1867 június 21-i CXLII. ülésén két indítványt terjesztett elő.

61 Az egyik indítvány „a nemzetiségi kérdés eldöntésének sürgetése tekintetében" abból indul ki, hogy az ország alkotmányos életének előfeltétele a különféle nemzetek kibékülése követeléseik kielégítése útján s miután a nemzetiségi bizottság albizottsága erre irányuló munkáját már befejezte, javasolja, hogy utasítsák a negyvenes bizottságot az albizottság munkálatainak letárgyalására és a Ház elé való terjesztésére.

62 Egyúttal beterjesztette másik határozati, illetőleg törvényjavaslatát „a szerb nemzeti ügyben". A javaslat ismerteti a szerbeknek a XVII. század végén Magyarországra történt beköltözését, különös szervezetét, majd a katonai határőrvidék inkorporáeiója után élvezett előjogait. Az 1861. évi szerb kongresszus arra törekedett, hogy az általános jogegyenlőséget a nemzeti egyenjogúsággal hozza összhangba s Őfelsége is megígérte, hogy e határozatokat kormányjavaslat formájában az országgyűlés elé fogja terjeszteni. Mivel a szerb kérdésben interpellált kormány nem adott megnyugtató választ az iránt, hogy mikor és hogyan fog javaslatot hozni a szerb kongresszus határozatai iránt, — e Ház minden tagját megillető iniciativa jogánál fogva az 1861. évi szerb kongreszszus határozatait mellékelten, mint saját törvényjavaslatát a Ház asztalára helyezi. Egyben kéri, hogy küldjenek ki 10 képviselőből és 5 felsőházi tagból álló „regnicoláris deputáció

<e-t e törvényjavaslat tárgyalására. Ha a deputáció lényeges változtatást eszközölne a javaslaton, a kormány hívja ismét össze a szerb kongresszust és hallgassa ismét meg, mielőtt a javaslatot az országgyűlés elé vinné.

63 A június 24-i CXLIV. ülésen Hodosiu József, Zaránd megyei, brádi román képviselő terjeszt be határozati javaslatot „a külön nemzetiségek és nyelvek ügyében". A javaslat arra irányul, hogy addig is, amíg a nemzetiségi és nyelvi kérdés törvényhozási úton elintézést nem nyer, a Ház mondja ki a következőket: „1. A magánosok, községek, törvényhatóságok és ítélőszékek szabad nyelvhasználata s illetőleg választása iránt kiadott legfelsőbb kéziratok és rendeletek érvényben megtartatnak. 2. A törvények mindazon rendeletei, s különösen az 1836. ül., 1840. VI., 1844. II. és 1847/8. XVI., annyiban a mennyiben azok a magánosok, községek, szentszékek, egyházi és világi törvényhatóságok és ítélőszékek szabad nyelvhasználatát korlátozzák s illetőleg rendelik, a törvényhozás további intézkedéséig felfüggesztetnek."

64 A sürgetéseknek megvolt az eredménye, mert a június 26-i, CXLVI. ülésen Somssich Pál, a nemzetiségi bizottság elnöke be81 Napló IV. k., 266. 1. 82 Irományok II. k„ 116. sz., 223. 1. 83 Irományok II. k., 117. sz., 224—255. 1. és annak melleklete 225,—229. I. M Irományok II. k., 125. sz., 244. 1.