Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

Deák Ferenc válaszában leszögezi, hogy a válaszfelirat nem akar vitát előidézni egy politikai elv felett, hanem csak azt az eszmét akarta kifejezni, hogy „ők is, mi is, szabadok és függetlenek legyünk, és akkor fogunk velők egyezkedni". „Ami a kérdést magát illeti, azt tartom, hogy Magyarországon politikai nemzetiség csak egy van." Ennek a megvitatására a nemzetiségi kérdés tárgyalásakor fog alkalom; nyilni.

12 A román Gozsdu Manó is csatlakozik ehhez a nézethez és kijelenti, hogy az „önálló szabad nemzet" alatt „csak Magyarország akármi ajkú lakosainak összessége, complexuma (Helyeslés) értetik", mert önálló csak a „complexum", az egyes részek nem önállók, a magyar sem az.

13 A románajkú képviselők nevében kijelenti, hogy ők ezzel a passzussal teljesen megnyugtatva érzik magukat, amíg a részletes tárgyalásra kerül sor.

14 Vlad Alajos román képviselő ezzel szemben Stratimirovics javaslatát pártolja, mert bár igaz az, hogy a politikai magyar nemzetben a nemzetiségek is benne foglaltatnak, a közöttük való jogegyenlőség kimondása a válaszfeliratban a magyaroknak sem derogálhat.

15 J&ndrassik Miksa, a Szepes megyei iglói kerület képviselője, az egységes politikai nemzet és az eredeti szöveg fenntartása mellett nyilatkozik.

16 Papp Zsigmond, a Kővárvidék Kis-Nyires-i kerület képviselője, rámutat arra, hogy 1848 előtt politikai nemzet alatt azt az osztályt, a nemesi és főrendeket értették, akik jogosítva voltak törvényt alkotni. Mivel ezt az elvet a képviseleti rendszer váltotta fel, politikai nemzet alatt nem egy osztályt, vagy nemzetiséget, hanem a nemzetiségek összességét kell ma érteni, Magyarország pedig minden nemzetiség közanyja.

17 Dedinszky József, a Csanád megyei nagylaki kerület képviselője, a vitát feleslegesnek tartja, mert a vitatott kitétel az 1861. évi feliratban foglalt idézésre vonatkozik s ezért meghamisítás nélkül módosítani nem lehet. Utána a. Ház elfogadja a 16. szakaszt módosítás nélkül. A február 23-i ülésen, a harminckettedik szakasznál ismét felújul a vita, mivel Miletics Szvetozár, a Bács megyei óbecsei kerület képviselője, a „magyar nemzet" kifejezés helyett „az ország nemzetei" kifejezést javasolja. Érvelését már ismerjük: a hazában több nemzet van s ezért nem nevezhetők az összes nemzetek az egyik nemzetnek a nevével. Az angolok sem nevezik összes állampolgáraikat angoloknak, hanem britteknek; ugyanígy a svájciak, belgák és amerikaiak. A német és magyar szövetkezés különben is a szlávokat a pánszlávizmus karjaiba hajtja.

18 Deák Ferenc Gozsdu Manó fentebb idézett nyilatkozatára hivatkozik és kéri, hogy a vitát halasszák akkorra, amikor a nemzetiségi kérdést kitűzik tárgya12 Napló 264. 1. 13 Napló 264. 1. 14 Napló 265. 1. 15 Napló 265. 1. 18 Napló 265—266. 1. 17 Napló 266. 1. « Napló 303. 1.