Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

rozottan kárhoztatom, mert az maga magát kárhoztatta el az 17 év alatt, mely idő alatt nemcsak ezen országra, hanem az egész birodalomra nyomort árasztott. De mivel nem tartozom a magyar fajhoz, nem pártolom a dualismust sem azon értelémben, amint ez nemcsak magyar részről felállíttatott, hanem felállíttathatik némely lajtántúli publicista részéről, mely is annyit jelent, hogy a biroda­lom egyenlő két részre osztassék s parlamenti kormánnyal, kor­mányoztassék. Én t. Ház! foederalista vagyok, 7 foederalista azon értelemben, hogy kívánom, hogy e birodalomnak valamennyi népei, akik történelmi múlttal bírnak, alkalmazva és ügyesen felhasználva a nemzetisegek érdekeit, egy foederalista állammá alakuljanak, mert ezen foederalismusnak alapja maga az osztrák birodalom jelenlegi helyzete által ki van mutatva, és mert lelkemből meg vagyok győződve, hogy Ausztria nagyszerű jövője csak a népek, illetőleg országok ily foederatioja alapján eszközölhető." 8 Ennek keretében helyesli Erdélynek Magyarországgal való unióját, de be­kebelezését nem. A február 20-i ülésen Millutinovics Szvetozár teszi szóvá a nem­zetiségi kérdést. A válaszfelirati javaslatból azt látja, hogy a nem­zetiségi ügyet a jogegyenlőségre redukálják és az 1861. évi felirat­tól eltérően a szerb nemzetről nem tesznek külön említést. Mivel a nemzetiségek fölébredése nem a reakció műve, sürgeti az őket kielégítő nemzetiségi törvény megalkotását. 9 A válaszfelirati javaslat részletes vitája is alkalmat szolgálta­tott arra, hogy az egyes szakaszoknál a nemzetiségi kérdéssel kap­csolatos eszmecserék merüljenek fel. A válaszfelirati javaslat 16. szakaszánál Stratimirovics György, Nagybeoskerek város képvise­lője módosítást terjesztett elő. 10 A válaszfelirati javaslat: Stratimirovics módosító Figyelembe veendjük tehát, hogy Fölsé- indítványa: ged a magyar koronához nem tartozó or­szágait is alkotmányos jogokkal ruházta A „mint önálló szabad fel; s valamint 1861-dik évi alázatos fel- nemzet önálló szabadj nem­iratunkban kimondottuk, érintkezni aka- zettel" kihagyandó és he­runk velők, mint alkotmányos népekkel s lyébe teendő: „mint önálló mint önálló szabad nemzet más önálló sza- szabad nemzetek más önálló bad nemzettel, a mi függetlenségünk és az szabad nemzetekkel", ő függetlenségöknek megóvása mellett. Indítványát azzal támasztotta alá, hogy ő mint szerb ember nem ismerheti el Magyarországon egyetlen nemzet uralmát, mert a magyar mellett a tételes jog is elismeri nemzetnek a horvátokat, az erdélyi nemzeteket és a szerbeket. 11 7 A ml kiemelésünk. 8 Napló I. k., 232—233. 1. • Napló 429—250. 1. *o Napló 262. 1. 11 Napló 262—264. 1. Dr. Mikó Imre: Nemzetiségi jog. 113

Next

/
Thumbnails
Contents