Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

I. fejezet: Az áruk

I. FEJEZET: AZ ÁRUK AZ ÁRUCIKKEK SZÁMA ÉS OSZTÁLYOZÁSA A külkereskedelem áruforgalmát tárgyalva először a forgalomban szereplő árukkal kell foglalkoznunk. Ennek során több kérdést vethetünk fel és válaszolhatunk meg, több-kevesebb pontossággal és kisebb-nagyobb részletességgel. Az első kérdés a forgalomban szereplő árucikkekre, azok számára és osztályozására vonatkozik. Az elvámolásra került árucikkeket a harmincadnaplók a szállítmányok túlnyomó többségénél pontosan megnevezik. E szabály alól csak néhány esetben tesznek kivételt. Az egyik ilyen kivétel az, hogy bizonyos árucikkeket összefoglalóan neveznek meg. így beszélnek pl. különféle bőrökről, vásznakról, vasszerszámról, vasáruról, lemezáruról, hadiszerről, vegyes fegyverekről, vegyes sárgaréz holmikról, vörösréz áruról, nórimbergi áruról, szatócsáruról, markotányos árukról, egyszerű holmikról, különböző holmikról, apró holmikról és vegyes holmikról. Az így összesített árucikkekről megállapítható, hogy behozták vagy kivitték őket és valamilyen árucsoportba is besorolhatók. A másik kivétel egészen minimális, vámértéke csupán 276,80 forint. A soproni harmincadhely 4 fiókján keresztül lebonyolódó forgalom árucikkeiről semmit sem tudunk, azonkívül, hogy mennyi vámot fizettek utánuk, amiből csak vámértéküket állapíthatjuk meg. A név szerint azonosítható árucikkek száma az 1542. évi harmincadnaplókban 349. Ezeket az árucikkeket kétféle alapon csoportosíthatjuk, osztályozhatjuk. Az osztályozás egyik alapja az, hogy az árucikket behozták vagy kivitték. Ezen az alapon behozatali, kiviteli és közös, azaz behozatalban és kivitelben egyaránt szereplő árucikkeket különböztethetünk meg. Az árucikkek e 3 kategória között így oszlanak meg: Az árucikkek túlnyomó többsége behozatali volt, közös csak 2,58%-uk. E közös cikkek: sajt, vaj, búza, liszt, gesztenye, bor, kidolgozott juhbőr, kender és lazsnak vagy pokróc. Közülük egyedül a bor szerepelt nagyobb mennyiségben, képviselt jelentősebb vámértéket. Az árucikkek osztályozásának másik alapja az árunak az alapjellege. Ennek a megállapítása meglehetősen szubjektív, az eddigi áruosztályozási kísérleteket, Kováts Ferenc és Eckhart Ferenc rendszereit, nem tudtam alkalmazni. Behozatali árucikk Kiviteli árucikk Közös árucikk 274 66 9 78,51% 18,91% 2,58% összesen 349 100,00%