Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

V. fejezet: A harmincadhelyek és a harmincadcsoportok

Pozsony elsősorban a behozott áruk vámhelye volt, behozatali forgalma majdnem négyszerese a kivitelinek, kereken 70%-a a teljes behozatalnak. A behozatalban is a textiláru emelkedett ki, a helyi behozatalnak 68,37, a teljesnek 47,64%-a volt. 5 és 10 közötti százalékkal részesedett a behozatali forgalomban az ásványi, fém-, üveg- és agyagáru, az élelmiszer, valamint a nórimbergi és szatócsáru. A pozsonyi kivitelben az állat főcsoport forgalma emelkedett ki magasan, közel 80%-os részesedéssel. Utána az élelmiszer következett 14,51, majd a bőr- és prémáru 4,93%-kal. A kivitel ezekben a főcsoportokban múlta fölül a behozatalt, állatokat egyetlen vámhelyen át sem hoztak be az országba. Nagyszombat forgalma Szempcéhez volt hasonló. Itt is csak kivitelről tudunk. A helyi forgalom 95,37%-át az állatkivitel jelentette. További 3 árufőcsoport szerepelt még a Nagyszombaton át haladó forgalomban, egyiknek a részesedése sem érte el a 3%-ot. Járfalu a Dunántúl legnagyobb forgalmú vámhelye volt. Ezt elsősorban a textilbehozatalnak köszönhette, amely teljes forgalmának 68,38, behozatalának 76,92%-át jelentette. Hat más árufőcsoport is szerepelt forgalmában, a textiláru után második helyen az ásványi, fém-, agyag- és üvegáru, a teljes forgalomban 12,28, a behozatalban 13,82%-os részesedéssel. A nórimbergi és szatócsárunak volt még a teljes forgalomban és a behozatalban említést érdemlő, 5% körüli részesedése. A kivitelnek nem volt jelentős szerepe Járfalu forgalmában, az egész forgalomnak csak 11,10%-át jelentette. Ennek legnagyobb, 69,30%-os hányadát az állatkivitel adta, utána 23,37%-kal a bőr- és prémáru, majd 7,33%-kal az élelmiszer következett. Ezekben a főcsoportokban a kivitel meghaladta a behozatalt, a többi 4-ben nem is fordult elő. Sopron volt Pozsony mellett a másik olyan harmincadhely, amelynek forgalmában mind a 8 árufőcsoport szerepelt, 3 csak behozatallal, 1 csak kivitellel, 4 behozatallal és kivitellel egyaránt. A teljes forgalmat tekintve, magasan egyik főcsoport sem emelkedett ki. Legnagyobb az állatforgalom részesedése volt 42,31%-kal, utána a textiláru következett 24,95, majd az élelmiszer 19,96%-kal. A többi főcsoport közül egynek a részesedése sem haladta meg az 5%-ot. A behozatalban a textiláru részesedése emelkedett ki 62,51%-kal, utána az élelmiszer következett 16,17, majd a vegyes áruk 12,75%-kal. A nórimbergi és szatócsáru behozatali aránya volt még nagyobb 5%-nál. A kivitel 71,51 %-át az állatforgalom, 23,03%-át az élelmiszer jelentette, a bőr- és prémáru csak 3,57%-kal szerepelt. E 3 árufőcsoportban a kivitel meghaladta a behozatalt, a többiben magasan a behozatal dominált. Stomfa forgalmában 7 főcsoport árui szerepeltek, 5-ben csak behozottak, l-ben (az állatokéban) csak kivittek, egyedül az élelmiszeré volt vegyes, behozatali többséggel. A behozatal közel 70%-a volt a teljes forgalomnak, a textiláru 67,52, a nórimbergi és szatócsáru 26,95%-os részesedéssel dominált benne. A kivitel 97,79%-át az állatforgalom jelentette. A teljes forgalom 95,47%-át ez a 3 főcsoport adta, a textiláru 47,16, az állat 29,49, a nórimbergi és szatócsáru 18,82%-kal. Óvár forgalmában csak 3 főcsoport: állat, élelmiszer, bőr- és prémáru kivitt termékei szerepeltek, az állatkivitel 93,41 %-os részesedéssel magasan kiemelkedett. Nezsider forgalmában 7 főcsoport áruit találjuk, 3-ban csak behozottakat, az