Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

V. fejezet: A harmincadhelyek és a harmincadcsoportok

állatokéban csak kivitteket, 3-nak a forgalma vegyes volt, közülük 2-é behozatali többséggel. Nezsiderben a forgalom 75,03%-át a kiviteljelentette, a teljes forgalom 52,37%-át az állatkivitel. A teljes forgalomban és a kivitelben egyaránt az élelmiszer állt a második helyen, 36,50, illetve 22,96%-kal. Harmadikként a bőr- és prémáru részesedett ugyancsak a teljes forgalomban és a kivitelben 4,49, illetve 5,88%-kal. A behozatalban kiemelkedett az élelmiszer, 77,21 %-os részesedéssel, a 7,30%-kal részesedő textilárut 12%-kal a vegyes áruk is megelőzték. Zurány forgalmában ugyancsak 7 árufőcsoport részesedett, ugyanazok, mint Nezsiderben. Zurány azonban kifejezetten behozatali vámhely volt, forgalmának 94,66%át behozott áruk jelentették. Teljes forgalmában és egyben behozatalában a textiláru magaslott ki, 62,62, illetve 66,16%-os részesedéssel. Utána az ásványi, fém-, üveg- és agyagáru következett, a teljes forgalomban és a behozatalban egyaránt, 13,41, illetve 14,16%-kal. Harmadik helyen az élelmiszer állt, a teljes forgalomban 13,17, a behozatalban 10,76%-kal. Az élelmiszer azonban nemcsak a behozatalban, hanem a kivitelben is szerepelt, méghozzá az első helyen, 55,97%-os részesedéssel megelőzve a 26,89, illetve a 17,14%kal részesedő állat-, illetve bőr- és prémáru kivitelt. Kivitele csak ennek a 3 árufőcsoportnak volt, minimális volumenű, a teljes kivitelnek, mindössze 0,08%-kal. Gajár forgalmában csak 5 főcsoport árui szerepeltek, 2 csak behozatallal, 2 csak kivitellel, az élelmiszer mindkettővel. A teljes forgalomban egyik főcsoport sem emelkedett ki. Az állat 35,16, a textiláru 30,68, az élelmiszer 25,80%-kal részesedett. A behozatalban a textiláru emelkedett ki 75,71 %-os részesedéssel, utána az ásványi, fém-, üveg- és agyagáru következett 15,68%-kal. A kivitelben az állat vezetett 59,11%-kal, a 37,51 %-kal részesedő élelmiszer előtt. A vámhely teljes forgalmában, miként a vegyes forgalmú élelmiszerében is, a kivitel meghaladta a behozatalt. Szenicén csak 2 főcsoport áruit vámolták, kivitt élelmiszert és állatot. Tanulságos, hogy az élelmiszer vámértéke nagyobb volt, mint az állaté. Valószínű, hogy a Szenicén át kihajtott állatokat már egy beljebb fekvő vámhelyen elvámolták. Oroszvár forgalmában 6 főcsoport árui szerepeltek, 3-ban csak behozottak, az állatéban csak kivittek, 2 vegyes forgalmú volt, kiviteli túlsúllyal. A teljes forgalomban azonban a behozatal volt 70,64%-os túlsúlyban. 43,67%-os részesedéssel a textiláru vezetett, a 21,16%-os élelmiszer és a 14,93%-os ásványi, fém-, üveg- és agyagáru előtt. A behozatalban 61,82%-os volt a textiláru részesedése, a 21,14%-os ásványi, fém-, üveg- és agyagáru előtt. Tanulságos, hogy a kivitelben itt is az élelmiszer vezetett 60,12%-os részesedéssel, a 24,16%-os bőr- és prémáru előtt. Az állatkivitel az utolsó helyen állott, részesedése ugyan 15,72%-os volt, vámértéke azonban csak 40,80 forint. A magyarázat ugyanaz, mint Szenice esetében, az Oroszváron át kihajtott állatokat valószínűleg már Óvárott elvámolták. Szakolcán 3 főcsoport kivitt áruit vámolták el. Ezek 92,32%-a élelmiszer volt. Az állatok, valamint a bőr- és prémáru vámértéke együtt alig érte el az 50 forintot. Sasvár forgalmának összetétele megegyezett Szakolcáéval. Itt azonban az állatki-