Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

III. fejezet: A kereskedők lakhelyei

Olyan hely, ahol a vegyes forgalmú kereskedők lettek volna többségben, egy sem volt a vizsgált 27 között. Tanulságos összevetni, hogy a 27 viszonylag sok kereskedőjű lakhely közül hány volt egyben nagy forgalmú hely is, és megfordítva, a nagy forgalmú lakhelyek közül melyek nem voltak egyben sok kereskedőjű helyek is. A magyarországi 19 sok kereskedőjű lakhely közül 15 egyben nagy forgalmú hely is volt. Szolnok, Kismarton és Pomogy a közepes, Gálos pedig az alacsony forgalmú lakhelyek közé tartozott. A 46 nagy forgalmú magyarországi lakhely közül 31-ben a kereskedők száma nem haladta meg a 10-et. 5-ben közülük csak 1—1, 5-ben 2—2, 6-ban pedig 3—3 kereskedő lakott. Ez utóbbiak között találjuk Budát is, amit magyaráz, hogy 1541-ben török uralom alá került. Ausztria mind a 4 sok kereskedőjű lakhelye egyben nagy forgalmú hely is volt, több ilyen helye nem is akadt. Morvaország 6 nagy forgalmú helye közül 2 volt sok kereskedőjű. Sziléziának 2 lakhelye szerepel a vámnaplókban, az egyik nagy, a másik közepes forgalommal, 11—11 kereskedőjük volt. Nem érdektelen közelebbről megnézni az 1—5 kereskedőjű lakhelyek kategóriáját. Magyarországon 149 lakhely tartozott ebbe a kategóriába. Közülük 77-ben, tehát a helyek 51,68%-ában, csak 1 kereskedő lakott. — Ausztriában 68-ból 48, tehát még több, 70,59%. — Morvaországban 13-ból 6, azaz 46,15%, Csehországban 13-ból 10, azaz 76,92%, a Német birodalomban 17-ből 13, azaz 76,47%, Lengyelországban 1-ből 1, azaz 100%, a bizonytalan hovatartozású helyeknél 23-ból 18, azaz 78,26%. Az összesen 286 1—5 kereskedőjű lakhely közül 186-nak, a helyek 65,03%-ának csak 1 kereskedője volt. Az összesen 345 kereskedői lakhelynek ez több mint felét, 53,91 %-át jelentette. A KERESKEDŐI LAKHELYEK KATEGÓRIÁI ÉS AZ ÁRUFORGALOM Munkámnak a kereskedők lakhelyeivel foglalkozó részében az eddigiekben, a 36—46. táblázatokban csoportosított adatok alapján, a lakhelyek számáról volt szó, a kereskedők országaihoz, a magyarországi országrészekhez, a lakhelyeknek az áruforgalom volumenén és jellegén, továbbá a bennük lakó kereskedők számán alapuló kategóriáihoz fűződő többféle viszonylatban. A következőkben a kereskedői lakhelyek kategóriáiról lesz szó, mégpedig az áruforgalom volumenén alapuló 3 kategóriáról, ugyancsak többféle viszonylatban. E 3 lakhely-kategóriának az árufőcsoportokhoz, a kereskedők országaihoz, a magyarországi országrészekhez, a kereskedők kategóriáihoz, a harmincadhelyekhez és a harmincadcsoportokhoz, valamint az évnegyedekhez fűződő viszonya kerül majd tárgyalásra. A 3 lakhely-kategóriának a kereskedők országaihoz és a magyarországi országrészekhez fűződő viszonya tárgyalása során szerepelni fognak a kereskedői lakhelyeknek a kereskedők országain alapuló kategóriái is. A lakhelyeknek egyéb, áruforgalmuk jellegén és kereskedőik számán, alapuló kategóriáival foglalkozni — a lakhelyek számával kapcsolatban mondottakon túlmenőleg — nem tartom szükségesnek.