Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

III. fejezet: A kereskedők lakhelyei

A következőkben tehát, amikor a táblázatokban és a hozzájuk fűzött észrevételekben a kereskedői lakhelyek kategóriáiról lesz szó, mindig az áruforgalom volumenén alapuló 3 kategória szerepel: az 1000 forintnál nagyobb vámértékű forgalmat, a 200 és 1000 forint közöttit és a 200 forint alattit lebonyolító, nagy, közepes és alacsony forgalmú lakhelyek kategóriái. A 47. táblázat azt mutatja, hogy az egész áruforgalom (behozatal, kivitel és teljes forgalom) miként oszlik meg a forgalom volumenén alapuló 3 kereskedői lakhelykategória között. Minden kategóriánál feltünteti a forgalom (behozatal, kivitel és teljes forgalom) vámértékét forintban, továbbá e forgalom százalékos arányait egyrészt a kategórián belül, másrészt az egész forgalomhoz viszonyítva. Láthatjuk, hogy az egész forgalomnak (behozatalnak, kivitelnek és teljes forgalomnak egyaránt) túlnyomó többségét, kereken 92%-át, a nagy forgalmú lakhelyek bonyolították le. A közepes forgalmú helyek forgalma kereken kétszerese volt az alacsony forgalmúakénak. Láthatjuk továbbá, hogy a kivitel mindhárom kategóriánál meghaladta a behozatalt, a nagy forgalmú helyeknél az egész forgalom arányának megfelelően, a közepes forgalmúaknái annál nagyobb, a kis forgalmúaknái pedig annál kisebb arányban. A KERESKEDŐI LAKHELYEK KATEGÓRIÁI ÉS AZ ÁRUFŐCSOPORTOK A 48. táblázat azt mutatja, hogy a kereskedői lakhelyek kategóriáinak, pontosabban: a kategóriákba tartozó lakhelyek kereskedőinek, az áruforgalma (behozatala, kivitele és teljes forgalma) miként oszlott meg az árufőcsoportok között. A táblázat a lakhely-kategóriák, azokon belül az árufőcsoportok sorrendjében halad. Minden árufőcsoportnál feltünteti a forgalom (behozatal, kivitel és teljes forgalom) vámértékét forintban, továbbá e forgalom százalékos arányait egyrészt az árufőcsoporton belül, másrészt a kategória forgalmához viszonyítva. Feltünteti továbbá minden árufőcsoportnál és minden kategória összesítésénél a kérdéses árufőcsoport, illetve kategória forgalmának százalékos arányát az illető árufőcsoport egész forgalmához, illetve az egész áruforgalomhoz viszonyítva. A táblázat adatai eltérésének más, a kereskedői lakhelyek kategóriáival foglalkozó táblázatok adataitól az a magyarázata, hogy az árufőcsoportok esetében a lakhelyek áruforgalmának megállapításánál a kérdéses árufőcsoportban lebonyolított forgalmukat vettem alapul, nem pedig, miként egyébként tettem, összforgalmúkat. így pl. az élelmiszer forgalmazása esetében csak azokat a lakhelyeket minősítettem nagy forgalmúaknak, amelyeknek kereskedői élelmiszerből bonyolítottak le 1000 forintnál nagyobb vámértékü forgalmat. Ennek következtében a nagy forgalmú lakhelyek részaránya az összforgalomban kisebb lett, 91,97 helyett csak 85,40%, a közepes és kis forgalmúaké viszont emelkedett, 5,35-ről 9,62, illetve 2,62-ről 4,92%-ra. E módosulás ellenére is, az árufőcsoportok összesített forgalmának, behozatalának és kivitelének egyaránt, túlnyomó többségét a nagy forgalmú lakhelyek kereskedői bonyolították le. Részesedésük a behozatalban jóval kisebb volt, mint a kivitelben, de így is több a forgalom háromnegyedénél. Az egyes árufőcsoportokat tekintve, lényeges különbségeket látunk a nagy forgalmú