Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

III. fejezet: A kereskedők lakhelyei

sége (345-ből 286, 82,90%-a) tartozott, lakhelyeinek túlnyomó többsége (286-ból 227 lakhely, 79,44%) 200 forint alatti, alacsonynak minősülő forgalmat bonyolított le. A magas forgalmú lakhely-kategóriában 20, a közepes forgalmúban 39 ilyen lakhelyet találunk. Ha viszont az áruforgalom volumenén alapuló lakhely-kategóriáknak a lakhelyek kereskedőinek számán alapuló lakhely-kategóriák közötti megoszlását nézzük a táblázaton, láthatjuk, hogy az 59 lakhelyet számláló, 1000 forint vámértéknél nagyobb forgalmú kategória oszlik meg viszonylag a legegyenletesebben. 20-nál több kereskedőjű lakhelyet csak ebben a kategóriában találunk. A viszonylag legtöbb lakhellyel szereplő, 6-nál kevesebb kereskedőjű kategória részaránya csupán 33,90%. A másik két, a közepes és az alacsony forgalmú kategóriában túlsúlyban vannak az 1—5 létszámú lakhelyek, részarányuk 81,25, illetve 95,38%. Az előbbi arány alig valamennyivel kisebb a kis létszámú lakhelyeknek az összes lakhelyhez viszonyított átlagos arányánál (82,90%), az utóbbi jóval meghaladja azt. Minél kisebb forgalmú a lakhely-kategória, megoszlása a kereskedők számán alapuló lakhely-kategóriák között annál egyenetlenebb. A KERESKEDŐI LAKHELYEK SZÁMÁNAK MEGOSZLÁSA AZ ÁRUFORGALOM JELLEGE ÉS A LAKHELYEK KERESKEDŐINEK SZÁMA SZERINT A 46. táblázat azt mutatja, hogy a kereskedői lakhelyek száma miként oszlott meg az áruforgalom jellegén (behozatal, kivitel, vegyes forgalom) alapuló lakhely-kategóriák, azokon belül pedig a lakhelyek kereskedőinek számán alapuló lakhely-kategóriák között. A táblázat szerkezete, nemkülönben összegezése azonos a 44. és a 45. táblázatéval. A táblázat adataiból megállapítható legérdekesebb tanulság, hogy a 10-nél több kereskedőjű lakhelyek mind vegyes forgalmúak voltak, sőt ilyen volt a 6—-10 kereskedőjű lakhelyek abszolút többsége (32-ből 21 lakhely, 65,63%) is. Ezzel szemben az 1—5 létszámú lakhelyeknek csak kis része (286-ból 29 lakhely, 10,14%) tartozott a vegyes forgalmúak kategóriájába. A vegyes forgalmú kategóriában szerepelt a legkevesebb lakhely (345-ből 77, 22%), a legtöbb a kiviteliben (165 lakhely, 47,83%), ennél jóval kevesebb (103 lakhely, 29,85%) a behozataliban. A behozatali és a kiviteli kategóriákba tartozó lakhelyek túlnyomó többségének, 96,12, illetve 95,76%-ának, 6-nál kevesebb kereskedője volt. E kategóriákba csak 4, illetve 7 olyan lakhely tartozott, amelyben 6—10 közötti volt a kereskedők száma. Az 1—5 kereskedőjű lakhelyek abszolút többsége (286-ból 158 lakhely, 55,25%) kiviteli volt, több mint egyharmada (99 lakhely, 34,61%) behozatali. A KERESKEDŐI LAKHELYEK KERESKEDŐINEK SZÁMA A 44—46. táblázatok a kereskedői lakhelyeknek a bennük lakó kereskedők számán alapuló 4 kategóriájának megoszlását tüntetik fel a kereskedők országai, valamint az áruforgalom volumenén és jellegén alapuló 3—3 lakhely-kategória között. Nem érdek-