Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

III. fejezet: A kereskedők lakhelyei

A legkisebb, 1—5 létszámú kategóriában Magyarország után Ausztria (68 lakhely, 23,78%), a Német birodalom (17 lakhely), Morvaország, Csehország és Külföldi bizonytalan (13—13 lakhely), továbbá Bizonytalan (10 lakhely) volt a sorrend. A kereskedők számán alapuló mind a négy lakhely-kategória csak Magyarországon és Ausztriában volt képviselve, Morvaországban 3 (a 20-on fölüli hiányzott), Csehországban és a Német birodalomban 2—2 (a 2 felső hiányzott), a többi országban pedig csak 1—1 (Sziléziában a 11—20 létszámú, másutt a legalsó). Sziléziát kivéve minden országban az 1—5 létszámú lakhely-kategória volt abszolút többségben, legtöbbnyire 90%-on fölüli arányban. Legkisebb, az átlagoson (82,90%) aluli, volt ennek a kategóriának az aránya Morvaországban (61,91%) és Magyarországon, 78,84%. A 20 létszámon fölüli kategória átlagos arányát (2,32%) mind Magyarország, mind pedig Ausztria meghaladta. Másutt, mint mondottuk, ez a kategória nem szerepelt. A 11—20 létszámú kategória átlagos arányát (5,51) Szilézia (2 lakhely, 100%), Morvaország (2 lakhely, 9,52%) és Magyarország (13 lakhely, 6,88%) haladta meg. Ausztria (2 lakhely, 2,70%) alatta maradt az átlagos aránynak. Másutt hiányzott ez a kategória. A 6—10 létszámú kategória 9,27%-os átlagos arányát Morvaország (6 lakhely, 28,57%), Magyarország (21 lakhely, 11,11%) és a Német birodalom (2 lakhely, 10,53%) haladta meg. Csehország és Ausztria az átlagos arány alatt maradt. Egyebütt ez a kategória nem volt képviselve. A KERESKEDŐI LAKHELYEK SZÁMA AZ ÁRUFORGALOM VOLUMENE ÉS A LAKHELYEK KERESKEDŐINEK SZÁMA SZERINT A 45. táblázat azt mutatja, hogy a kereskedői lakhelyek száma miként oszlott meg az áruforgalom volumenén alapuló lakhely-kategóriák, azokon belül pedig a lakhelyek számán alapuló lakhely-kategóriák között. A táblázat szerkezete megegyezik a 44. táblázatéval. Miként a táblázat összegezéséből kitűnik, a lakhelyek száma a lakhelyek kereskedőinek számán alapuló lakhely-kategóriák között ugyanúgy oszlott meg, ahogyan azt a 44. táblázat összegezése mutatja. A lakhelyek kereskedőinek számán alapuló lakhely-kategóriáknak az áruforgalom volumenén alapuló lakhely-kategóriák közötti megoszlását tekintve, a 20-nál több kereskedőt számláló mind a 8 lakhely nagy forgalmú volt, 1000 forintnál nagyobb vámértékü forgalmat bonyolított le. A 11—20 kereskedői létszámú 19 lakhely túlnyomó többsége, 73,69%-a, ugyancsak a nagy forgalmú lakhelyek kategóriájába tartozott. A többi ilyen lakhely közül 4-nek az áruforgalma közepes, l-nek pedig alacsony volt. A 6—10 kereskedői létszámú kategória lakhelyeinek a többsége (32-ből 17, 54,84%-a) is 1000 forinton fölüli forgalmat bonyolított le. A többi 15 ilyen lakhely közül 5-nek közepes, 10-nek pedig alacsony volt a forgalma. Az 1—5 kereskedői létszámú kategória, amelybe az összes lakhely túlnyomó több20 Magyarország nyugati külkereskedelme 305