Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

III. fejezet: A kereskedők lakhelyei

Ez a táblázat kiegészíti a 41. táblázatot. Részben ugyanazokat az adatokat tartalmazza, de más csoportosításban, részben egyéb adatokat is nyújt. A táblázat számadatokat tartalmazó 4 rovata közül az első a kereskedői lakhelyek abszolút számát adja meg, a másik 3 pedig e számoknak háromféle százalékos viszonyulását. Az első viszonyulás az áruforgalom volumene szerinti lakhely-kategóriákhoz tartozó lakhelyek számának az áruforgalom jellege szerinti lakhely-kategóriákhoz tartozó lakhelyeknek, a második az áruforgalom volumene szerinti lakhely-kategóriákhoz tartozó lakhelyeknek, a harmadik pedig az összes lakhelynek a szamához viszonyított százalékos arányát tünteti fel. Az első két százalékos viszonyulás adatai, más csoportosításban a 41. táblázatban is megvannak, róluk már volt szó. A harmadik viszonyulás adatai szerint, az áruforgalom jellegén alapuló 3 lakhelykategóriának az áruforgalom volumenén alapuló ugyancsak 3 lakhely-kategória közötti megoszlását tekintve, a nagyobb lakhelycsoportok a következők voltak: Kiviteli kis forgalmú lakhelyek 118 34,11 % Behozatali kis forgalmú lakhelyek 95 27,46% Vegyes forgalmú nagy forgalmú lakhelyek 37 10,69% Kiviteli közepes forgalmú lakhelyek 27 7,80% Vegyes forgalmú kis forgalmú lakhelyek 26 7,51% A többi lakhelycsoport lakhelyeinek a száma nem haladta meg a 20-at, illetve a 6%-ot. A KERESKEDŐI LAKHELYEK SZÁMA A KERESKEDŐK ORSZÁGAI ÉS A LAKHELYEK KERESKEDŐINEK SZÁMA SZERINT A 44. táblázat azt mutatja, hogy a kereskedői lakhelyek száma miként oszlott meg a kereskedők országai, azokon belül pedig a lakhelyek kereskedőinek számán alapuló lakhely-kategóriák között. A kereskedői lakhelyek kereskedőinek száma alapján 4 lakhely-kategóriát különböztettem meg: a 20-nál több, a 11—20, a 6—10 és az 1—5 kereskedőt számláló lakhelyek kategóriáit. Miként a táblázat összegezése mutatja, a legtöbb lakhely, 345-ből 286, azaz 82,90%, a legkevesebb, 1—5 kereskedőt számláló kategóriába tartozott. 20-nál több kereskedő csak 8 helyen lakott, 11—20 19-en, 6—10 32-n. A 20-nál több kereskedőt számláló 8 lakhely közül 6 (75%) magyarországi volt, 2 pedig ausztriai. A 11—20 kereskedőt magáénak mondható 19 lakhely közül Magyarországhoz 13 (68,42%), Ausztriához és Sziléziához pedig 2—2 tartozott. A 6—10 kereskedőjű kategória 32 lakhelyének is magyarországi volt az abszolút többsége (21 lakhely, 69,62%). Sőt, ugyanez volt a helyzet az 1—5 kereskedőjű negyedik lakhelykategóriánál is (286-ból 149, 52,10%). Magyarország után a 6—10 létszámú kategóriában második helyen 6 lakhellyel Morvaország következett, majd Ausztria és a Német birodalom 2—2-vel, Csehország pedig 1-gyel.