Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

III. fejezet: A kereskedők lakhelyei

góriába, 2 ország haladta meg: Morvaország 28,57 és Magyarország 24,34%-ával. Csehország 7,14, Ausztria 5,41, a Német birodalom pedig 5,26%-ával az átlagos arányt nem érte el. A MAGYARORSZÁGI KERESKEDŐI LAKHELYEK SZÁMA AZ ORSZÁGRÉSZEK ÉS AZ ÁRUFORGALOM VOLUMENE SZERINT A 37. táblázat a magyarországi kereskedői lakhelyek számának megoszlását mutatja az országrészek, azokon belül pedig az áruforgalom volumene szerinti 3 lakhelykategória között. A táblázat szerkezete azonos a 36. táblázatéval. A 189 magyarországi lakhely közül a legtöbb, 99 (52,38%) a déli országrész területén feküdt. Az északi részhez 85 (44,97%) tartozott. 5 lakhely hovatartozását nem sikerült megállapítani, ezek a bizonytalanok. A nagy forgalmú lakhelyek kategóriájában az északi rész aránya a nagyobb, 46-ból 27 (58,70%). A déli részen 19 ilyen forgalmú lakhely volt 41,30%. A közepes forgalmú lakhelyek kategóriájában ugyancsak többségben voltak az északi részen fekvők, 33-ból 19 (57,58%). A déli résznek 14 (42,42%) lakhelye tartozott ebbe a kategóriába. A kis forgalmú lakhelyeknél más volt a helyzet. Ebben a kategóriában 110 lakhely közül 66 (60,00%) a déli országrészen feküdt, az északin csak 39 (35,45%). E kategóriában minősült 5 lakhely bizonytalannak. Az áruforgalom volumene szerinti 3 lakhely-kategóriának az egyes országrészeken belüli megoszlását tekintve, figyelmen kívül hagyva a bizonytalan hovatartozású lakhelyeket, amelyek mind kis forgalmúak voltak, mindkét országrészben a kis forgalmú lakhelyek voltak többségben. A déli részben 99-ből 66 (66,67%), az északin 85-ből 39 (45,88%) lakhely volt kis forgalmú. A közepes forgalmú kategóriában az északi rész volt többségben 85-ből 19 (22,35%) lakhellyel, szemben a déli rész 99-ből 14 (14,14%) lakhelyével. Hasonló többsége volt az északi résznek a nagy forgalmú kategóriában 85-ből 27 (31,77%) lakhellyel, szemben a déli rész 99-ből 19 (19,19%) lakhelyével. A KERESKEDŐI LAKHELYEK SZÁMA A KERESKEDŐK ORSZÁGAI ÉS AZ ÁRUFORGALOM JELLEGE SZERINT A 38. táblázat azt mutatja, hogy a kereskedői lakhelyek száma miként oszlott meg a kereskedők országai, azokon belül pedig az áruforgalom jellege (behozatali, kiviteli, vegyes forgalmú) szerinti 3 lakhely-kategória között. A táblázat szerkezete megegyezik a 26. táblázatéval. Az összes kereskedői lakhely megoszlása a kereskedők országai között természetesen ugyanaz volt, mint amit a 36. táblázat mutat. E tekintetben elég arra hivatkozni. Más volt a helyzet az áruforgalom jellege szerinti 3 lakhely-kategóriába tartozó lakhelyek számát illetően. A 346 lakhely közül a legtöbb (165,47,69%) a kiviteli kategóriába tartozott. Utána a behozatali kategória (103 lakhely, 29,77%») következett. Behozatalt és kivitelt vegyesen csak 78 lakhely (22,54%) kereskedői bonyolítottak le.