Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

III. fejezet: A kereskedők lakhelyei

A 36. táblázat azt mutatja, hogy a kereskedői lakhelyek száma miként oszlott meg a kereskedők országai, azokon belül pedig az áruforgalom volumene szerinti 3 lakhely-kategória között. A megoszlást egyrészt abszolút számokban, másrészt százalékos viszonylatban tünteti fel. A két százalékos viszonylatot tükröző rovat közül az elsőből azt tudjuk meg, hogy az egyes országokban a 3 kategóriába tartozó lakhelyek száma miként viszonyult az illető ország lakhelyeinek számához, a másodikból pedig azt, hogy miként viszonyult a 3 kategóriába tartozó összes lakhely számához. A magyarországi 46 nagy forgalmú kereskedői lakhely pl. 24,34%-a az ország összes lakhelyének és 77,97%-a az összes nagy forgalmú lakhelynek. A kereskedői lakhelyek több mint fele, a 346-ból 189, 54,62%-a magyarországi volt. Utána Ausztria következett 74 lakhellyel, 21,39%-kal. E két országban volt a lakhelyek több mint háromnegyede. Utánuk Morvaország, a Német birodalom és Csehország következett 21, 19 és 14 lakhellyel. Szilézia és Itália csak 2—2, Lengyelország csupán 1 lakhellyel szerepelt. 23 megnevezett lakhely hovatartozását, mint már említettem, nem tudtam megállapítani. Még nagyobb arányban voltak magyarországiak a nagy forgalmú lakhelyek, 59-ből 46, 77,97%. Morvaországnak 6 (10,18%), Ausztriának 4 (6,78%), Csehországnak, Sziléziának és a Német birodalomnak csak 1—1 nagy forgalmú lakhelye szerepel a vámnaplókban. Érdekes, hogy a közepes forgalmú lakhelyek száma csak 48 volt, kevesebb, mint a nagy forgalmúaké. Ennek a kategóriának az abszolút töbjbsége is magyarországi volt, 48-ból 33, 68,75%. Ausztriában 4, Csehországban 3, Morvaországban és Itáliában 2—2, Sziléziában és a Német birodalomban csupán 1—1 lakhely tartozott ebbe a kategóriába, a bizonytalanok közül 2. A kis forgalmú lakhelyek száma is Magyarországon volt a legnagyobb, 239-ből 110, ez azonban csak relatív többséget, 46,03%-ot jelentett. Ausztriának 66 kis forgalmú lakhelye volt, az összes ilyen lakhely 27,62%-a. A Német birodalomban 17, Morvaországban 13, Csehországban 10 lakhely tartozott ebbe a kategóriába, Lengyelországban 1, Itáliában egy sem, a bizonytalanok közül 21. Ha az áruforgalom volumene szerinti lakhely-kategóriáknak az egyes országokon belüli megoszlását nézzük, mindenütt a kis forgalmú lakhelyek voltak többségben, Szilézia és Itália kivételével, ahol az összesen 2—2 lakhely közül egyik sem tartozott ebbe a kategóriába. Lengyelországot, amelynek egyetlen lakhelye, továbbá a bizonytalanokat, amelyeknél 23 közül 21 lakhely kis forgalmú volt, figyelmen kívül hagyva, az e kategóriába tartozó összesen 239 lakhely átlagosan 69,08%-os arányát 3 ország haladta meg: a Német birodalom 89,48, Ausztria 89,18 és Csehország 71,43%-ával. Morvaország 61,91, Magyarország pedig 58,20%-ával alatta maradt a kategória átlagos arányának. A közepes forgalmú, összesen 48 lakhely átlagosan 13,87%-os arányát, figyelmen kívül hagyva Itáliát, amelynek összesen 2, valamint Sziléziát, amelynek kettő közül 1 lakhelye ebbe a kategóriába tartozott, 2 ország haladta meg: Csehország a 21,43 és Magyarország a 17,46%-ával. Morvaország 9,52, Ausztria 5,41 és a Német birodalom 5,26%-ával, az átlagos arány alatt maradt, nemkülönben a bizonytalan helyek is, amelyeknél az 1—1 közepes forgalmú hely is 10, illetve 7,69%-os arányt jelentett. A nagy forgalmú, összesen 59 lakhely átlagosan 17,05%-os átlagos arányát, figyelmen kívül hagyva Sziléziát, amelynek kettő közül 1 lakhelye tartozott ebbe a kate-