Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)
Bevezetés
6. A pozsonyi harmincadcsoport zálogban Mária királyné kezén volt, de itt is voltak királyi harmincadok, amelyek ugyancsak általában a kiviteli vám felét szedték. A királyi harmincadok két csoportra oszlottak. A Dunától északra eső csoport, amelynek központja Pozsony volt, a magyar kamara igazgatása alá tartozott. A Dunától délre eső csoport, amelynek központja inkább Sopron, mint Óvár volt, az alsóausztriai kamara igazgatása alá tartozott. 7. Az óvári csoporthoz tartoztak — amennyiben működtek — azok a dunántúli harmincadok (Székesfehérvár, Győr), amelyek nem voltak zálogban, amelyeken az egész vámot a kincstár, mégpedig az alsó-ausztriai kamara számára szedték. 8. A szlavóniai harmincadcsoport a kincstár kezén volt, az alsó-ausztriai kamara igazgatása alatt. E tények 49 ismeretében egyszerre világossá válik a korunkra maradt 1542-i harmincadnaplók eredete, egymáshoz való viszonya, választ tudunk adni azokra a kérdésekre, hogy egyes harmincadok miért fordulnak elő két helyen is, hogy egyesek miért csak kivitellel, általában a kiviteli vám félösszegével szerepelnek. A bevezetőben említett első kötet Posel — vagy amint ő magát latinos formában nevezte: Pesselius — Pál naplója. Posel — miként láttuk — 1538 óta királyi ellenőre volt a Mária királyné kezén levő harmincadcsoportnak. A magyar kamara tisztviselője volt, számadással annak tartozott. Korunkra maradt naplója a helyszínen vezetett ellenőri és harmincadosi naplók alapján egybeszerkesztett és letisztázott példány, amelyet számadáskor a magyar kamarához nyújtott be. 50 — Posel ellenőri naplójában a kivitt áruk után csak félharmincad fizetéséről szóló tételeket találunk. Ennek az a magyarázata, hogy a kiviteli vám másik felét a királyi harmincadosok szedték. — A Posel-féle naplóban az óvári harmincad csak kiviteli tételekkel szerepel. Ennek az az oka, hogy Óváron behozatali vámot nem szedtek. 51 A korunkra maradt második 1542-i kötetben levő füzetek mind kincstári, mégpedig a magyar kamarának alárendelt harmincadosok naplói. Az első füzetben — mint említettem — 2 napló van. Az egyik Francisci Tamás nagyszombati harmincadosé, a másik pedig a neki alárendelt Zwykow Vencel szakolcai harmincadosé. Szakolcához tartozott Szenice, Sasvár és Holics. A második füzet Szentábrahámi Péter szempci harmincados naplója. A harmadik füzet pedig 1542. március 7-ig Lerchenfelder György, majd annak halála után utóda, Szőllőssy János pozsonyi harmincados naplóját tartalmazza. A füzetek mind a helyszínen vezetett naplókról készült tisztázati példányok, amelyeken — miként a Posel-féle naplón is — a magyar kamarai számvevőségi föl ül vizsgálat során írt megjegyzések olvashatók. — A naplókban csak 4g A fenti eredmények több tekintetben kiegészítik és módosítják azt, amit az I. Ferdinánd alatti harmincadigazgatásról Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig c. munkám (Bp. 1946.) 204—209. lapjain írtam. 50 Poselnek utasítása szerint 3 fiókharmincadnál ellenőröket kellett tartania. Naplójában meg is nevezi őket. Sopronban Nesner Ferenc, Nezsiderben Amschelperger Rupert, Zurányban pedig Täxel Lajos voltak ezek az ellenőrök. Pozsonyban maga Posel, az említett 3 fiókharmincadnál a megnevezett ellenörök vezették a naplókat. A többi fiókhelyen a harmincadosok naplói szolgáltak alapul az ellenőri naplókhoz. A naplókat letisztázták, úgy terjesztették a magyar kamara elé, ahol a számvevőségen fölülvizsgálták őket, amit a rájuk vezetett feljegyzések is tanúsítanak. 51 Ezt Óvár földrajzi fekvése teszi érthetővé. A külföldről érkező kereskedők, mielőtt Óvárra értek, már áthaladtak más, a határhoz közelebb fekvő harmincadhelyeken, s a vámot ott fizették. Ez lehetett a helyzet egyébként Nagyszombatnál és Szempcnél is.
