Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

II.fejezet:A kereskedők országai

meghaladta a havi 12%-ot, novembertől áprilisig az 5-öt sem érte el. Júniusban volt a legnagyobb 19,71 %-kal, a legkisebb márciusban és februáurban 1% alatt. Az évnegyedek közül a III. és a II. emelkedett ki, 37% körüli vámértékkel. Az első évnegyed vámértéke csak 6,90% volt. Az ausztriai kereskedők teljes forgalma októberben volt a legnagyobb, 29,12%. A 15%-ot augusztusban, a 10-et júliusban és áprilisban haladta meg. Januárban, februárban és májusban 3% alatt maradt. A negyedik évnegyedben megközelítette a 40, a harmadikban meghaladta a 30, az elsőben a 10%-ot sem érte el. A behozatal augusztusban és szeptemberben meghaladta a 20, a harmadik évnegyedben megközelítette az 50%-ot. Legkisebb júniusban, illetve a második negyedévben volt. A kivitel októberben megközelítette a 40, a negyedik évnegyedben az 50%-ot. A legkisebb az első évnegyedben volt, a 3 hónapban csupán 2%. A morvaországi kereskedők teljes forgalma elég egyenletesen oszlott meg, csupán áprilisban volt feltűnően csekély, az 1 %-ot sem érte el. A legnagyobb szeptemberben volt, 16,69%, októberben és januárban meghaladta a 13%-ot. Feltűnő, hogy az első évnegyedben szállították a legtöbb árut, a teljes forgalom egyharmadát. A harmadik és a negyedik negyedévben forgalmuk 25% körül alakult. Behozataluk és kivitelük egyaránt az első évnegyedben volt a legnagyobb. Behozataluk ekkor megközelítette a 40%-ot, a második negyedévben viszont a 4%-ot sem érte el, áprilisban és júniusban 0,20% alatt maradt. Kivitelük a 3 első évnegyedben 25 és 29% között alakult, a negyedikben 20% alatt maradt. A csehországi kereskedők igen egyenetlenül szállítottak. Az év 2 hónapjában, februárban és szeptemberben, csak behozataluk, 4 hónapban pedig, januárban, áprilisban, júniusban és novemberben, csak kivitelük volt. Teljes forgalmuk, behozataluk és kivitelük egyaránt decemberben volt a legnagyobb, szeptemberben pedig a legkisebb. Teljes forgalmuknak közel a felét, behozataluknak majdnem 70, kivitelüknek pedig több mint 30%-át az év utolsó negyedében bonyolították le, a másik 3 negyedév forgalma kereken 15 és 18% között alakult. A sziléziai kereskedők augusztusban, szeptemberben és novemberben nem vittek ki árut, behozataluk teljes forgalmuknak amúgy is 86,61 %-a volt. Teljes forgalmuk és behozataluk októberben volt a legnagyobb, több mint 25%, kivitelük pedig februárban, 34% fölött. A legkevesebb árut szeptemberben, márciusban és januárban szállították, 4% alatt. Az évnegyedeket tekintve, teljes forgalmuk és behozataluk a harmadikban volt a legnagyobb, 40, illetve 44% fölött, kivitelük pedig az elsőben, közel 58%o. A teljes forgalom a második, a behozatal az első, a kivitel pedig a harmadik évnegyedben volt a legkisebb. A Német birodalom kereskedői januárban és februárban, májusban és júniusban, valamint novemberben és decemberben, tehát 6 hónapban, nem szállítottak. Márciusban csak kivittek, áprilisban és júniusban pedig csak behoztak árut. Teljes forgalmuknak és kivitelüknek kereken 54—56, behozataluknak pedig 53%-át októberben, illetve augusztusban bonyolították le, a behozatalnak 91,08%-át a harmadik, a kivitelnek kereken 54—56%-át a negyedik évnegyedben. A lengyelországi kereskedők minimális behozatala decemberre esett. Az itáliai kereskedők az évnek csak 5 hónapjában szállítottak, márciusban, április-