Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

II.fejezet:A kereskedők országai

ban és májusban, valamint szeptemberben és októberben. Forgalmuk 66,24%-át a 3 tavaszi, a többit a 2 őszi hónapban bonyolították le. Csak behozataluk volt. A bizonytalan és ismeretlen lakhelyű kereskedők forgalmának megoszlása az évszakok között esetleges lévén, abból nincs mire következtetnünk. A MAGYARORSZÁGI ORSZÁGRÉSZEK ÉS AZ ÉVSZAKOK A 35, táblázat a magyarországi országrészek kereskedői forgalmának évszakok szerinti megoszlásáról tájékoztat. Az egyes országrészeknél havonként mutatja a teljes forgalom megoszlását behozatal és kivitel között, egyrészt a vámérték forintban megadott összegében, másrészt százalékos viszonylatban. Feltünteti egyben a havi forgalom százalékos viszonyát a kérdéses országrész valamint az ország egész forgalmához. A havi adatokat évnegyedek szerint is összegezi. Az északi rész kereskedőinek a forgalmát a kivitel határozta meg, amely az egész forgalomnak kereken 80%-a volt. Az év első és második felének teljes forgalma között nem volt nagy különbség, az első félévé kereken 52%-a volt az egész évinek. Annál nagyobb volt a különbség az egyes évnegyedek és hónapok teljes forgalma között. A második negyedévé meghaladta a 45, júniusé a 24, májusé a 18%-ot. Legkisebb^az első évnegyedé volt, 7, illetve február és március hónapoké 2% alatt. A behozatalban a második félév kereken 59%-kal túlszárnyalta a kereken csak 41 %-os elsőt. Az évnegyedek közül a harmadik kereken 35%-os forgalma volt a legnagyobb, a kereken 15%-os elsőé a legkisebb, a másodiké és a negyediké nem sokban különbözött. A kivitelben az első félév kereken 55%-kaí nem sokkal haladta meg a másodikat. Az évnegyedek közül a második emelkedett ki 50%-on fölüli, a hónapok közül pedig június és május 28, illetve 20%-ot meghaladó forgalmával. A harmadik negyedév kivitele is nagyobb volt 30%-nál, az elsőé viszont az 5%-ot sem érte el. Decemberben, valamint februártól áprilisig a kivitel 2% alatt maradt. A déli országrész első félévi forgalma (kereken 22%) jóval elmaradt a második félévi mögött. A III. évnegyed forgalma meghaladta a 46, a negyediké a 30%-ot. A bizonytalan lakhelyű, valószínűleg az északi országrész területén lakó, kereskedők forgalmának 99,98%-a kivitel volt. E forgalomnak kereken 85%-a az év második felében, kereken 45%-a az utolsó, 40%-a a harmadik negyedévben bonyolódott le. A hónapok közül október kereken 32, július 18, augusztus 16%-kal emelkedett ki. Az első évnegyed forgalma az 1%-ot sem érte el, februárban nem is volt forgalom. Láthatjuk tehát, hogy a magyarországi országrészek kereskedői forgalmának évszakok szerinti megoszlása elég jelentős eltéréseket mutat. Az eltéréseket elsősorban az áruszerkezet különbözősége magyarázza. Magyarázatnak tekinthető az is, hogy az egyes országrészek kereskedőinek áruvolumene, szállítmányainak száma is különböző volt.