Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

Bevezetés

Mohács után zálogban volt, olykor Kassa városnál, olykor magánosoknál. Időnként pedig János király, majd pedig fia birtokolta. A kassai harmincadcsoport jövedelme 1542- ben nem a királyi kincstárba folyt be.

30 Egyes adatok arra mutatnak, hogy — legalábbis időnként — az eddig említetteken kívül még más — az ország belsejében fekvő — helyeken is szedtek harmincadot. Egy 1540 körüli utasítás a már említett Bornemissza Pált és társát bízta meg, hogy Budán, Pesten, Kevin, Vácott és Székesfehérvárott, valamint a szokott egyéb helyeken a kincstár részére szedje a harmincadot.

31 1542-ben — a török előnyomulása következtében — e helyek közül már csak Székesfehéváron lehetett harmincad. Egy 1543- ban kelt utasítás Bornemissza Jánost mint a székesfehérvári, győri és óvári, valamint a báti, ipolysági, szécsényi, losonci és rimaszombati harmincadok praefectusát említi.

32 E helyek közül egyedül Óvárról állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy ott harmincadot szedtek. Lehetséges, de megerősítésre szorul, hogy a többi említett helyen is volt harmincadhivatal. De ha volt is, jövedelme ugyan a kincstárt gyarapíthatta, de nem a magyar kamarához folyt be. Ennek, valamint egyéb tanulságos tényeknek magyarázatát akkor találjuk meg, ha megismerjük, miként ment végbe I. Ferdinándnak az a pénzügyi politikája, amelynek célja az elzálogosított harmincadjövedelmek visszaszerzése, kincstári kezelésbe vétele volt. E politika és annak eredményei ismeretében megvilágosodik a korunkra maradt 2 harmincadnapló eredete, megoldódnak a velük kapcsolatos, a fentiekben említett alapkérdések, még pontosabban megállapítható, hogy a naplók mennyiben tükrözik az 1542-i teljes, illetve a nyugat felé irányuló egész magyar külkereskedelmi áruforgalmat. A zálogban levő harmincadok visszaszerzése érdekében I. Ferdinánd első intézkedése az volt, hogy kincstári ellenőrt rendelt a zálogbirtokos harmincadosa mellé. Az ellenőrnek az volt a feladata, hogy a harmincadjövedelmet a harmincadossal együtt kezelje. Ennek során ugyanúgy naplót vezetett, mint maga a harmincados. A harmincadellenőri naplók ugyanolyan értékű forrásai a külkereskedelem történetének, mint a harmincadosok naplói. Azt, hogy a Mária királynénak elzálogosított pozsonyi harmincadcsoporthoz a kincstár mikor küldött ki először ellenőrt, egyelőre nem tudjuk. Lehet, hogy Resman Kristóf volt az első, akinek a magyar kamara 1531. október 6-án adott hivatali utasítást, amelyben elég részletesen leírta, hogy mi a tennivalója.

33 Resman 1538 márciusában meghalt.

34 Utóda -— Hirsch Tamás és Kubinyi Lénárd átmeneti megbízatása után — Posel Pál lett, akinek I. Ferdinánd az udvari szolgálatban szerzett 30 Ifj. Kemény Lajos: A kassai harmincad története a XVI. század végéig. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1894. E tanulmány távolról sem tisztázza a kassai harmincadcsoport XVI. századi történetét. A kincstári levéltárban, amit a szerző nem használt, számos adat található, amelyek kiegészítik a szerzőnek a városi levéltárból vett hiányos adatait. Itt azonban nem lehet feladatunk ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozni. 31 Orsz. Lvt. E 136. Kincst. lvt. M. kam. Instr. Fasc. 15. Keltezetlen fogalmazat vagy egykorú töredékes másolat. 32 Orsz. Lvt. E 21. Kincst. lvt. M. kam. Ben. res. II. k. 52. 33 Az utasítás egykorú másolatát 1. uo. Ben. res. II. k. 4. 34 L. az alsó-ausztriai kamara levelét a magyar kamarához. Uo. Ben. res. 1538. márc.