Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

Bevezetés

Az áru mennyisége, amit az áru mérésére használt mértékegységben szoktak megadni. Gyakori eset volt, hogy az áru mennyisége helyett annak értékét tüntették fel. Értéket és mennyiséget együttesen csak kivételes esetekben találunk. Az áru értéke, ami nem a piaci, hanem a vámértéket jelentette, vagyis azt a számítási értéket, amelynek alapján a vámot megállapították. A vámérték olykor egybeesett a piaci értékkel, sokszor azonban lényeges különbség volt közöttük. Az áru származási helye, vagyis az az ország vagy helység, ahonnan az áru a termelőtől a fogyasztóig vezető kereskedelmi útjára elindult. Az áru rendeltetési helye, vagyis az az ország vagy helység, amelyben az áru kereskedelmi útja véget ért, ahol a fogyasztóhoz eljutott. Az áru behozatali helye, vagyis az az ország vagy helység, ahonnan az országba behozták. Ez a hely azonos lehetett a származási hellyel. Az áru kiviteli helye, vagyis az az ország vagy helység, ahová az országból kivitték. Ez a hely azonos lehetett a rendeltetési hellyel, de lehetett csupán az átmeneti (tranzit) hely is. Az áru vámhelye, vagyis az a helység, ahol elvámolták, ahol a vámhivatal működött. Ez a hely a határon és az ország belsejében egyaránt lehetett. A vám összege, amelynek két fajtáját különböztethetjük meg. Az egyik a tarifális vámösszeg, amelyet a vámtarifa alapján fizetni kellett volna. A másik a fizetett vámösszeg, amelyet az engedmény levonása után ténylegesen fizettek. Ha engedményt nem adtak, a két összeg azonos volt. A vám jövedelme, amelynek három fajtáját különböztethetjük meg. Az egyik a bruttó vagy teljes jövedelem, azonos a fizetett vám összegével. A másik a nettó vagy tiszta jövedelem, amely a kezelési költségnek a bruttó jövedelemből történt levonása után maradt. A harmadik pedig a bérleti jövedelem, a bérbe adott vámjövedelem bérleti díja. A kereskedő neve. A kereskedő foglalkozása. A kereskedő lakhelye: ország és helység. Előfordult, hogy ugyanannak a kereskedőnek több lakhelye is volt, nem is ugyanabban az országban. A kereskedő áruforgalma, amelyet az általa szállított áruk vámértékével fejezünk ki. Áruforgalmuk alapján nagy-, közép- és kiskereskedőket különböztetünk meg. A szállítások ideje, vagyis az az időpont, amikor a kereskedő szállítmányával a vámhelyen áthaladt. Ezen az alapon azt vizsgálhatjuk, hogy az áruforgalom a különböző időszakokban (évek, évnegyedek, hónapok, hetek, napok) miként alakult. A szállítások száma, vagyis azoké az eseteké, amikor a kereskedő valamilyen árurakománnyal a vámhelyen áthaladt. Ezen az alapon azt vizsgálhatjuk, hogy a kereskedők milyen időközökben szállítottak. Az áruforgalom összege, vagyis bizonyos területen át, bizonyos idő alatt szállított áruk vámértéke. Az áruforgalom területe, vagyis az a helység, amelynek vámhivatalán, illetve az a terület (országrész, ország), amelynek vámhivatalain át az áruforgalom lebonyolódott. Az áruforgalom időtartama, vagyis az az idő, amelyen át az áruforgalom tartott (pl. egy év vagy egy évnegyed áruforgalma).