Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)
Bevezetés
Feudális kori külkereskedelmünk irodalmának fenti korántsem teljes felsorolását legyen szabad saját idetartozó tanulmányaimra történő utalással zárnom, amelyek mostani munkámnak az előfutárai voltak, csak egy foglalkozott XVIII. századi külkereskedelmünkkel. 9 Munkámban a fenti irodalmi áttekintésben felsorolt műveknek majdnem mindegyikét használni tudtam valamilyen vonatkozásban. Legközelebb munkámhoz Kováts Ferenc könyve áll, nem korban, hanem feldolgozásának módszerében. Miként az ő könyve, munkám is történeti statisztikai feldolgozás. Ennek az a magyarázata, hogy ugyanolyan jellegű forrásanyagot dolgoztunk fel, a feudális kori külkereskedelem legértékesebb és legritkább forrásanyagát: a külkereskedelmi vámosok pénztári naplóit. FEUDÁLIS KORI KÜLKERESKEDELMÜNK TÖRTÉNETÉNEK ALAPFORRÁSAI A történetíró munkájának eredményessége — bármely korszakát és területét vizsgálja is a múltnak — elsősorban attól függ, hogy milyen források állnak a rendelkezésre. Vonatkozik ez a külkereskedelem múltjának a vizsgálatára is. És aligha túlozunk, ha azt állítjuk, hogy történetírásunknak kevés olyan területe van, amelynek forrásbázisa annyira hiányos, mint a külkereskedelem feudális kori történelméé. A kereskedelem történetének legjelentősebb forrásai írottak. A feudális kori külkereskedelem történetére vonatkozó adatok többféle típusú és értékű iratokban találhatók. Az ilyen adatokban leggazdagabb irattípusok a pénztári naplók, köztük elsősorban a vámhivatalok pénztári naplói, amelyeket vám-, illetve harmincad- vagy huszadnaplóknak neveznek, valamint a számadások és a különböző célú és jellegű kimutatások. Ezeket az irattípusokat a feudális kori külkereskedelem története alapforrásainak nevezhetjük. Munkám forrásanyaga külkereskedelmi vámhivatalok harmincadnaplói. Erről az irattípusról később bővebben fogok még szólani. Az említett alapforrások értéke attól függ, hogy milyet és mennyit tartalmaznak azokból az adatokból, amelyek felhasználásával a külkereskedelem történetével kapcsolatban felvethető kérdéseket meg tudjuk válaszolni. E kérdések közül a fontosabbak a következők. Az áru neme, ami egyrészt az egyes árucikkeknek, másrészt azoknak az árucsoportoknak a nevét jelenti, amelyekbe az egyes árucikkeket besoroljuk. Minden árucikk három nagy árucsoport valamelyikébe tartozik: behozatali, kiviteli vagy átmenő (tranzit) áru. Mindhárom nagy kategórián belül az árucikkeket, különböző sajátosságaik alapján, különböző további árucsoportokba sorolhatjuk. Ilyen árucsoport lehet pl. az élelmiszereké, azon belül a gyümölcsöké, az italoké. 9 Ember Győző: Külkereskedelmünk történetéhez a XVI. században. A M. Tud. Akadémia Társadalmitörténeti Tudományok Osztályának Közleményei. VIII. 1958. 4. — Magyarország XVI. századi külkereskedelmének történetéhez. Századok, 1961. 1- — Zur Geschichte des Aussenhandels Ungarns im XVI. Jahrhundert. Studia Historica. 44. i960. — Ungarns Aussenhandel mit dem Westen um die Mitte des XVI. Jahrhunderts. A 7. jegyzetben idézett Bog-féle kötetben.
