Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

I. fejezet: Az áruk

nal mennyiségük alapján feltétlenül külön kell foglalkozni, a további két méterárut, a pamutot és a selymet, bár mennyiségük összevontan is csekély, más csoportokkal nem vonhattam össze. Az asztal- és ágynemük, valamint a vegyes áruk mennyisége oly csekély, hogy ezeket a jelentős mennyiségű ruhaneműkhöz soroltam, sokban hasonló jellegük alapján. A főcsoport behatóbb vizsgálat alá vett csoportjait az alábbi kimutatás tünteti fel, megadva forintban kifejezett abszolút, valamint a főcsoporton belüli relatív vámértéküket. Árucsoport Forint % Nyersanyag 1 533,50 1,58 Posztó 55955,20 57,62 Vászon 17194,50 17,71 Pamut és selyem 808,06 0,83 Ruha-, asztal-, ágynemű és vegyes 21613,90 22,26 összesen 97105,16 100,00 A 18. táblázat azt mutatja, hogy a behozott kötött-szövött áru miként oszlott meg a vizsgált 5 árucsoport, illetve azokon belül a kereskedők országai szerint. Feltünteti az egyes országok kereskedői forgalmának forintban kifejezett vámértékét, továbbá azt, hogy ez a vámérték hány százaléka volt egyrészt a kérdéses árucsoport, másrészt a kötött-szövött árufőcsoport vámértékének. Tájékoztat arról is, hogy a kereskedők a kérdéses árut hány tételben, azaz hány szállítmányban hozták be. Sorra véve az egyes árucsoportokat, a viszonylag csekély mennyiségű (a textilbehozatal 1,58%-a) nyersanyag szállítói 4 ország kereskedői voltak, elsősorban magyarországiak, nem sokkal kisebb arányban morvaországiak. A magyarországiak szinte kivétel nélkül az északi országrész területén laktak. A posztó volt a legjelentősebb árucsoport, a textilbehozatal 57,62%-át jelentette. Túlnyomó többségét, 71,36%-át magyarországi kereskedők hozták be, utánuk a sziléziaiak következtek 18,71 %-kal. A további 5 ország kereskedőinek szállítmánya együttesen sem haladta meg a 10%-ot, még a legtöbb az ausztriaiaké volt 6,59%-kal. Az egész posztóbehozatalnak több mint a fele, 52,94%-a, a királyi Magyarország déli részén lakó kereskedők kezén volt, az északi részen lakók csak 18,42%-kal részesedtek benne. A vászon a textilbehozatal 17,71%-át jelentette. A magyarországi kereskedők részesedése még nagyobb volt, mint a posztónál, 82,50%. Utánuk az ausztriaiak következtek, 12,81 %-kal. A további 3 ország kereskedői 5% alatt maradtak. A posztóval ellentétben a vásznat elsősorban a királyi Magyarország északi részén lakó kereskedők szállították, a 82,50%-ból 57,78%-ot. A déli rész kereskedői csupán 23,96%-kal részesedtek a vászonbehozatalban. A pamut és selyem mennyisége a textilbehozatal 1%-át sem érte el. Közel 90%-át magyarországi és ausztriai kereskedők szállították. A magyarországiak közül az északi országrészben lakók közel kétszer annyit hoztak be, mint a déliek. A ruha-, asztal- és ágynemű, továbbá a vegyes áruk a textilbehozatal 22,26%-át képviselték, tehát többet, mint a vászon. Ennek legnagyobb része ruhanemű volt.