Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)
I. fejezet: Az áruk
Közel 70%-át magyarországi kereskedők szállították, utánuk közel egyforma aránnyal ausztriaiak és morvaországiak következtek. A magyarországi kereskedők 68,52%-os részesedéséből 43,39% a déli országrész területén lakóké volt, 25,13%-a az északi országrész lakosaié. összefoglalóan azt állapíthatjuk meg, hogy a behozott textiláruk mind az 5 vizsgált csoportjánál a magyarországi kereskedők voltak a fő szállítók, legnagyobb arányban a vászonnál, azután a posztónál, majd a ruhaneműnél. Részesedésük a forgalomban a pamutnál és selyemnél sem sokkal maradt az 50% alatt, a 40%-ot a nyersanyagnál is meghaladta. Második helyen a posztónál a sziléziai, a nyersanyagnál a morvaországi a többi árucsoportnál az ausztriai kereskedők állottak. A magyarországi országrészek közül a posztónál és a ruhaneműnél a déli, a többi árucsoportnál az északi kereskedői vezettek. A TEXTILBEHOZATAL ÁRUCSOPORTJAI ÉS A KERESKEDŐK LAKHELYEI A 19. táblázat azt mutatja, hogy a textilbehozatal 5 árucsoportjának a forgalma miként oszlott meg a kereskedők lakhelyei szerint. Feltünteti, hogy a kereskedői lakhelyek melyik országhoz tartoztak, kereskedőik mely harminj;adhelyeken át szállítottak, forgalmuknak mennyi volt a forintban kifejezett vámértéke, ez a vámérték hány százaléka volt egyrészt a kérdéses árucsoport, másrészt az egész textilbehozatal vámértékének. Tájékoztat végül arról is, hogy az egyes lakhelyek kereskedői hány tételben, azaz szállítmányban hozták be az árut. Az országok nevét betűk jelzik a táblázatban, az alábbiak szerint: M = Magyarország A = Ausztria Mo = Morvaország Cs = Csehország Sz = Szilézia N = Német birodalom O = Itália K = Bizonytalan külföld I = Ismeretlen A magyarországi országrészek nevét is betűk jelölik, a következő módon: M-E Magyarország északi része, M-D Magyarország déli része, M-B magyarországi bizonytalan. Sorra véve az egyes árucsoportokat, a nyersanyag forgalmát 10 helyen lakó kereskedők bonyolították le. A lakóhelyeket egyrészt országuk, másrészt kereskedőik forgalmának vámértéke alapján osztályozhatjuk.