Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

I. fejezet: Az áruk

Változatosan alakult az ásványi, fém-, üveg- és agyagáruk forgalma, főleg a kivitelé. A teljes forgalom az év második felében jóval meghaladta az első félévit. 10%-on fölüli csak decemberben (22,03), augusztusban (12,78) és novemberben (10,53) volt. 4%-on aluli csak januárban (2,72) és júniusban (3,83). Hasonlóan alakult a behozatal. 10%-on fölüli decemberben (23,76), augusztusban (13,78) és szeptemberben (10,09) volt, 4%-on aluli januárban (2,93) és júniusban (3,98). Kivitel az évnek csupán 4 hónapjában volt: novemberben 36,70, októberben 33,94, márciusban 27,52 és júniusban 1,84%-os. — Az évnegyedek teljes forgalmában és behozatalában egyaránt a negyedik vezetett 41,56, illetve 39,29%-kal, a harmadik előtt 26,24, illetve 28,29%kal). Az első és második között nem volt lényeges különbség. A kivitelben a negyedik negyed forgalma 70,64, az elsőé 27,52%-os volt, a másodikban csak minimális kivitel volt, a harmadikban semmilyen. A csak behozott, jelentéktelen mennyiségű faáruk forgalma augusztusban és márciusban volt a legnagyobb, januárban, februárban és júliusban semmit sem hoztak be. — Az évnegyedek közül a harmadik forgalma emelkedett ki. A nórimbergi és szatócsáruk kivitele minimális volt. A behozatal és a teljes forgalom eléggé egyenletes volt, a 10%-ot csak decemberben, szeptemberben és augusztusban haladta meg, 4% alatt csak novemberben maradt. — Az évnegyedek forgalma is eléggé egyenletesen oszlott meg, a 30%-ot csak a harmadiké lépte túl. A csak behozott vegyes áruk forgalma szeptemberben volt kiemelkedő, 25,78%-os. A 10%-ot még márciusban és augusztusban haladta meg. A harmadik évnegyed forgalma 48,30%-kal magasan túlszárnyalta a másik háromét. — A vegyes áruk forgalmának időbeli megoszlása egyébként tisztán a véletlenen múlott, a fogyasztás piaci igényére nem lehet belőle következtetni. A TEXTILBEHOZATAL ÁRUCSOPORTJAI ÉS A KERESKEDŐK ORSZÁGAI A fentiekben elmondottakból kitűnik, hogy az árufőcsoportok közül kettőnek a forgalma emelkedett ki, és meghatározta a külkereskedelem alapjellegét: az élő állatoké és a kötött-szövött áruké. Az élő állatok forgalma a kivitel 93,38, a teljes forgalom 64,91 %-át jelentette, a kötött-szövött áruké pedig a behozatalnak 68,59, a teljes forgalomnak pedig 20,99%-át. A két főcsoport együttesen a teljes forgalomnak 85,90%-át képviselte. Ez a tény indokolja, hogy ennek a két árufőcsoportnak a forgalmával behatóbban foglalkozzunk, részletesebben elemezzük, mint a többiét. Először a kötött-szövött árukról szólok. Mégpedig csupán a behozottakról, amelyek a teljes forgalom 99,40%-át jelentették. A 0,60%-ot képviselő kivitelt most figyelmen kívül hagyom. A kötött-szövött áruk árufőcsoportját a korábbiakban 5 csoportra osztottam: nyersanyag, méteráru, ruhanemű, asztal- és ágynemű, valamint vegyes áruk. A méterárunak pedig 4 alcsoportját különböztettem meg: posztó, vászon, pamut és selyem. A részletesebb elemzésnél célszerűbbnek látom, hogy a méteráruval külön ne foglalkozzam, hanem csak alcsoportjaival: a posztóval, a vászonnal, valamint összevontan a pamuttal és a selyemmel. Ugyancsak célszerűnek tartom, hogy a ruha-, asztal- és ágyneműt, valamint a vegyes árukat összevonjam. A kiemeléseket és az összevonásokat mennyiségi szempontok indokolják. A méteráruk közül a posztóval és a vászon-