Mikrofilmezés a levéltárban

thermofax, xerox - készült másolatok. Sok irat tartalmaz meg jegyzéseket, hátiratokat,utalásokat és különböző feljegyzése ket. S természetesen nem ritka dolog az irat főszövegén keresztült irt megjegyzés sem. A levéltári anyag gyakran mutat ja a kor és a romlás jegyeit is - a tinta elhalványul, a papir gyűrődött, ráncos, szakadt, sárgult, törékeny vagy foltos . A levéltáros mikrofilm segítségével általában gazdaságosabban, eredményesebben és megnyugtatóbban tudja céljait megvalósítani. Bizonyos szempontból ezt leginkább az demonst rálja., hogy az újságok, amelyeknek mikroformákban való reprodukálása valamennyi nyomtatott anyag közül talán a legnehezebb, megfelelően egyedül mikrofilmen reprodukálhatók. Fem egyedül az olvashatóság problémájával^ találkoznak, amikor megkísérelték ezeket sikfilmre vagy kártyára felvenni, de az is megállapították, hogy nem lehet elegendő számú képet reprodukálni mikrolapon vagy mikrokártyán ugy, hogy az nagy ter jedelmü kiadvány esetében a mikrofilmmel versenyképes legyen A mikrofilmtekercs nagyobb rugalmasságot biztosit, mint a mikrolap vagy-a mikrokártya. Egy jó, forgatható /planetary/ felvevőgépet könnyen lehet alkalmazni különböző méretű dokumentumokhoz. Egy ilyen kamerával készitett felvételek hosszát 3/8 inch-tői /9,8 mm/ 13/4 inch-ig /44,4 mm/ lehet változtatni; a kicsinyitési arány: 8:1-től 30:1-ig; s a kamerafejet el lehet fordítani, hogy megváltoztassák a kép helyzetét a filmen. Ez a rugalmasság különböző méretű képek eredményes termelését teszi lehetővé az elképzelhető legjobb olvashatósággal. A.mikrolap-reprodukciók készítésénél használt modern szakaszos és sorismétlő kamerák sokkal drágábbak mint a forgatható kamera és ráadásul gyorsaság és eredményesség tekintetében csak megközelítik a modern forgatható kamerát. A mikrolapnál általában használt kicsinyitési arány /ti. 18:1 vagy 20;1/ nemcsak magas egyes levéltári anyag megfelelő reprodukálásához, hanem a levéltári anyag képeinek rácsos keretben való elhelyezése gyakran nem is megvalósítható. A felvételezési hiba mikrolap esetében általában az egész lap ujrakészitését jelenti; filmtekercs esetében a pót felvételeket sokkal könnyebb beragasztani saját helyükre. A pótlások levéltári anyag esetében sokkal gyakoribbak, mint • olyan anyag esetében, amely mikrolap- vagy mikrokártya-reprodukcióra alkalmas. Jóllehet jó mikrofilm-olvasók általában valamivel drágábbak, mint a mikrolap- vagy mikrokártya-olvasók, de ezt a költségtényezőt bőségesen kárpótolja az a tény, hogy a jó mikrofilm-olvasónak nagyobb ernyője van nagyobb kép érdekében és forgatható fejrészük lehetővé teszi mind a négy elhelyezésben levő képek olvasását. Ezzel szemben a legtöbb mik-