Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)
I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945
összegét tette ki. 136 A postatakarékpénztár csekküzletágában a millión aluli összegek könyvelését 1946. május 13-án, a milliárdokon aluli összegeket június 24-én szüntették meg. 137 A kormányzat 1946. július 31-i hatállyal ideiglenesen szüneteltette a törvényhatósági és a megyei városi alkalmazottak mellékjárandóságát. 138 Augusztus l-jétől, a pénzügyi stabilizáció első napjától csak a törzsfizetést, a családi póüékot, a kiküldetési illetményt, útiátalányt (lótartási és kerékpárjavítási átalányt) lehetett fizetni. Ugyancsak beszüntették a kedvezményes szolgáltatásokat, a természetbeni és az ingyenes juttatásokat. Fizetni kellett ezután a tisztviselőknek a fűtőanyagért; a gáz, villany használatáért, elbocsátották a kiszolgáló segédszemélyzetet. Az eljárási díjakat (hagyatéki, leltározási, építési, engedélyi, közterületfoglalási, tűzoltóügyeleti stb.) teljes összegükben be kellett fizetni a városi pénztárba, és a tisztviselőknek ebből semmilyen címen kifizetést eszközölni nem lehetett, de előleget sem adhattak. A belügyminiszter a mellékjárandóságok ügyében a közgyűlési tárgyalásokat tárgytalannak minősítette, és kérte a városok polgármestereit, hogy ezeket a napirendről vegyék le. 139 A mellékjárandóságok közül nem lehetett törölni a népi bizottságokban való közreműködésért kapott tiszteletdíjakat. A földigénylő bizottságok által felfogadott irodai kisegítők, illetve a jegyzőkönyvvezetőként alkalmazott községi tisztviselők díjazását ugyanis a földbirtokrendező alap viselte, az illetményeket a megyei földbirtokrendező tanács folyósította. 140 A természetbeni lakásban részesülő közszolgálati alkalmazottak havi illetményéből a lakáspénz nem került kifizetésre. így az első osztályba tartozó állomáshelyeken 23, a másodikban 20, a harmadik lakáspénzosztályba tartozó állomáshelyeken pedig a havi illetmény 15%-a került levonásra. 141 A megyék 1946—1947. évi háztartási és egyéb alapjainak költségvetését ugyancsak 1946. október végétől vizsgálták meg a Belügyminisztériumban. A tárgyaláson a megyékből az alispán és a vármegyei számvevőség főnöke jelent meg, akiknek be kellett mutatniuk a megyei háztartási alap 1938. évi költségvetését és az 1946—1947. évi számadási főkönyvet. Igazolást vittek magukkal az illetékes pénzügy igazgatóságtól, hogy az 1946. évi búzaföldadó a törvényhatóságban mekkora összeget tett ki, valamint a becslés szerint megállapított kereseti, jövedelmi, társulati, a tantiéme és a házadóból az évi előirányzat mekkora összegre tehető? 142 A minisztériumnak az adatokra az állami adórészesedés megállapítása végett volt szüksége. A törvényhatósági és a megyei városok költségvetését 1946. augusztus l-jétől 1947. július 1-jéig terjedő időszakra pengő értékben állították össze. 142 A belügyminiszter ez év augusztus 3-án arról értesítette a polgármestereket, hogy a pengő értékben 1938-ban 136 Uo. 1946-6128. sz. 137 Vö. 179.680—1946. m/10—1., és 160.172—1946. IU/8. B. M. sz. r. Tisztviselői mellékjárandóságok: pótilletmény, üzemi-, műszaki-veszélyességi, kockázati pótlék, képviseleti átalány, különmunka átalány. > 3 » Vö. 182.400-1946. m/10. B. M. sz. r. 139 Vö. 155.749—1946. m/9. B. M. sz. r. 140 Vö. 165.247—1946. m/l. B. M. sz. r. (L. még FML. Alispáni iratok, 1946—406. sz.) 141 Vö. 168.129-1946. m/l. B. M. sz. r. 142 Vö. 182.500-1946. m/10. B. M. sz. r. 143 Vö. 182.500—1946. m/10. B. M. sz. r. (L. még FML. Főispáni iratok, 1946—1823. sz.)
