Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945

közigazgatási szervek működéséről. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselőit mindenekelőtt az érdekelte e tekintetben, hogy a magyar területi közigazgatásban a polgári jelleg megmarad-e, illetve ennek lebontása milyen mérvű.

81 A szövetséges hatalmak érdeklődése a helyi közigazgatás jellege iránt mutatta, hogy a tőkés politikai rendszerek aggódva szemlélték a magyarországi változásokat, s ez a hazai koalíciós politikai fejlődésre is hatással volt. A Belügyminisztériumban pedig érlelődtek a társadalmi átalakulást elősegítő közigazgatási reformok. Még Debrecenben az első főispáni kinevezések alkalmával felmerült a minisztertanácsi vitában, hogy a polgári közigazgatási keretek helyett új népi szervezetet alkotnak. A kormány többsége akkor azon a véleményen volt (és végül ezekhez csatlakozott a belügyminiszter is), hogy a közigazgatás szervezeti reformjával a demokratikus kibontakozás nehezebb lenne, de a népi szervek közbeiktatásával és a hivatali személycserékkel a demokratizálási folyamatot el lehet indítani, és a régi közigazgatási keretekben működő tisztviselők tevékenységét fel lehet használni az új világ felépítése érdekében. A belügyminiszter kénytelen volt úgy nyilatkozni, hogy a régóta megvalósítandó közigazgatási reform a jelenlegi helyzetben nem aktuális, sőt politikai szempontból lehetetlen lenne, így a reformot 1945 tavaszán gyakorlati keresztülvihetetlensége miatt el kell halasztani. Ugyanakkor utalt arra is a miniszter, hogy a polgári közigazgatási szervezet változatlan restaurálását sem lehet elvégezni.

82 Új világ építésének kezdetén állt akkor a nemzet, amelynek politikai, gazdasági feladatait a régi rezsim közigazgatási szervezetével nem lehetett vezetni. Az újjáépítési munkát, s általában az állami életet 1945 elején a helyi népi szervek tudták megindítani. A helyi önkormányzatok tevékenységét 1944 előtt is átitatták a politikai elemek, az osztályszempontok. Ezt a tényt kellett 1945 tavaszán is felhasználni a baloldali erőknek és elkezdeni a demokratizálást az önkormányzati közigazgatásban. így váltak a helyi önkormányzatok a háború után az állami végrehajtó hatalom szerveiként a politikai élet aktív szereplőivé. Köztudott volt, hogy 1944 előtt az önkormányzati közigazgatás szervezete a városokban és községekben nem működött kielégítően. Népi képviselet pedig a helyi önkormányzati testületekben egyáltalán nem létezett. 1945 tavaszán éppen a népi képviseletet kívánta a kormányzat elsősorban kiépíteni, és harmonikus tevékenységre alkalmassá tenni a városokban és a falvakban. A rugalmasabb területi közigazgatás megvalósítása érdekében a belügyminiszter még 1945 elején felvetette, hogy a megyék helyett a járások kapjanak autonómiát. A 151 járásnak önkormányzati joggal való felruházása gyorsította volna a széthullott országrészek egyesítését, a kis tájak és régiók gazdasági, társadalmi újjászervezését. Az elképzelést azonban a Kisgazdapárt opponálta, és Vásáry István államtitkár a minisztertanácsban meg is buktatta. Vásáry a megyei szervezet fenntartása mellett állt ki, s a kormány a belügyminiszteri előterjesztés ellenében az államtitkári javaslatot fogadta el.

83 1945. április 19-én jelent meg az Ideiglenes Nemzeti Kormány átfogó rendelete (1030. sz. M. E. sz. rendelet) a területi közigazgatás rendezéséről. A kormányrendelet a szé81 Balogh Sándor: A népi demokratikus Magyarország külpolitikája 1945—1947. Bp., 1982. 11. old. 82 Erdei E: i. m. 363-368. old. 83 Ua. uo.