Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945

álló igazoló bizottságot szervezett. A polgármester rendelete szerint az igazoló bizottság egyik legfontosabb feladata megvizsgálni, hogy a városi tisztviselők milyen ok folytán hagyták el szolgálati helyüket, illetve október 12-én a polgármester felhívására miért nem jelentkeztek hivatalaikban.

66 December 8-án a Békés megyei közigazgatási vezető a közalkalmazottak igazolására szabályrendeletet alkotott. Ennek értelmében december 10-e után megszervezték a központi, a városi és a járási igazoló bizottságokat.

67 Székesfehérvárott 1945. január 4-én a polgármester megkereste az MKP helyi szervezete titkárát, hogy a Városházán „szolgálatra jelentkezettek politikai alkalmasságát elbíráló ,ötös bizottságba' három tagot küldjenek. A fehérvári párttitkár válaszában az ötös bizottságot ,igazoltató bizottságnak' nevezte, és kijelentette, hogy az MKP ott csupán egy taggal képviselteti magát, míg a többi helyet ,.a Fehérvárott már megalakult vagy alakulóban levő többi pártból kell betölteni".

68 A nyugat-magyarországi megyékben, városokban, és a községekben a közigazgatás az ország más vidékeihez viszonyítva nem zilálódott szét. így a tulajdonképpeni helyi igazgatás a közélet újjászervezésében, a demokratizálás folyamatában aktívan közreműködött és stabilizáló tényezőként szerepelt. Az arcvonal lényegében 1945. március 25-től április 4-ig átvonult a nyugati vidékeken, s a hadműveleti terület április 8-a után megszűnt.

69 A közigazgatás a Dunántúl középső és nyugati vidékein régi szakemberekkel április 8-án kezdte meg működését. A Zala megyei főszolgabírói hivatalok egy részében — így Balatonfüreden, Tapolcán, Keszthelyen, Sümegen — maradtak vissza tisztviselők, akiket a járási katonai parancsnokok utasítottak, hogy a közigazgatás újjászervezését a falvakban kezdjék meg. A községháza a falvakban a népi bizottságok centruma lett, de még a demokratikus pártok létrehozását is innen irányították a tisztviselők. A közigazgatási szervezet rugalmasságát bizonyítja, hogy az elég primitív körülmények között is szinte valamennyi községi eseményről értesült, és erről a járási vagy a megyei közigazgatási szervet rendszeresen értesítette. Az ország nyugati vidékein a községi közigazgatási szervek magukat egyértelműen elöljáróságnak nevezték, kiadmányaikat 1945 tavaszán a főjegyző és a községi bíró írta alá. e) Nemzeti bizottságok közigazgatási tevékenysége A nemzeti bizottságok létrehozására az igény 1944. október eleje óta megvolt, de tulajdonképpen csak a központi államhatalom kiépítésének folyományaként jöttek létre, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szegedi zászlóbontását követő napokban, hetekben. A Magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásáig (1944. december 22.) nett Uo. I. k. 117. old. 67 Uo. I. k. 240-241. old. 68 FMTÉ 4. ua. 212. old. 69 Degré Alajos: A megye, a város és a község közigazgatása, különös tekintettel a Dunántúlra 1945—1950. (Levéltári Szemle, 1976. 2—3. sz. 5-19. old.)