Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945

betakarítást kézikocsikon végezzék, a vetéshez pedig szántás hiányában ásóval vagy kapával lazítsák fel a talajt, és kézzel szórják el a magot. A betakarítási munkákkal 1944 őszén nem is végeztek, és még 1945 tavaszán is volt kukorica, fel nem szedett burgonya az ország több vidékén. Ugyanakkor az ország nyugati részein a mezőgazdasági munkák 1944 tavaszán előrehaladott állapotban voltak, hiszen itt a gazdák március 25-ig általában mindenütt dolgoztak, és kb. április 7-e után ismét megkezdhették ezt a tevékenységet. Az elmondottak természetesen a kisbirtokosokra vonatkoztak, hisz a gazdasági cselédség, a napszámosok és törpebirtokosok földet csak április hónapban kaptak. Az uradalmakban az őszi vetést elvégezték, sőt az őszi mélyszántással is elkészültek. 1945. március 25-ig az uradalmakban a szokásos tavaszi munkákat végezték.

59 A közigazgatási vezetőknek ebben az időben meg kellett küzdeniük bizonyos szélsőséges tendenciákkal. Doboz községben egy csoport mindenáron kolhozt akart alakítani az uradalom földjeiből. A megye közigazgatási vezetője nagy erőfeszítéssel tudta leszerelni ezt a törekvést. 1944. november 8-án kelt rendelkezése szerint erre a lépésre a doboziaknak nincs joguk. Sokkal nagyobb horderejű kérdés ez, mintsem községi keretekben, néhány ember elhatározása alapján meg lehetne azt valósítani. Egyébként erre a dobozi lépésre a közigazgatás megyei vezetője sem tudott másként reagálni, mint azzal, hogy Doboz Magyarországon van, ahol magyar törvények érvényesülnek. Mivel központi kormány nincs, így ezzel a kérdéssel a megyei közigazgatás nem foglalkozik. A Békés megyei közigazgatási vezető a katonai parancsnok elvi utasítása értelmében járt el, amikor ebben a társadalmi struktúrát érintő kérdésben elutasítóan foglalt állást. Egy október 29-i levelében a következőket írta: , ,Sorsdöntő, nehéz időket élünk, nemzetünk léte forog veszélyben. Tartsa kötelességének a vármegye minden lakója ... s a tőle telhetően támogassa a helyi, járási és vármegyei közigazgatást abban a törekvésében, hogy a személy- és vagyonbiztonságot, a mezőgazdasági és ipari termelést, az iskolák működését, a közellátás zavartalanságát, vagyis általában az élet elviselhetőnek mondható rendjét — az adott viszonyok között — a lehetőségig helyre lehessen állítani. Bírom az orosz katonai parancsnok ígéretét arra nézve, hogy szervező munkámban támogatni fog..." A dobozi törekvéseknek, illetve a megyében tapasztalható vagyon elleni megnyilvánulásoknak is véget kívántak vetni. Ezzel elsősorban azt kívánta kifejezni a közigazgatási vezető, hogy Szovjetunióról az elmúlt 25 évben hamis információkat adott a népnek az uralkodó osztály. Ennek elemei megrögződtek a lakosságban, s így történhetett, hogy rendbontásra került sor, és a csőcselék eltulajdonította mások személyi tárgyait, ingóságait, de a népi tulajdont képező vagyonban is kárt tettek.

60 A szovjet katonai bevonulás napjaiban létrejött közigazgatási szerveket a későbbi hetekben, hónapokban kiegészítették, sőt új szerveket is létrehoztak. Makón a régi képviselő-testületet szervezték újjá a bevonulás másnapján, és itt a városi adminisztráció a korábbi ügybeosztásnak megfelelően dolgozott, 1944. november 20-án azonban új képviselő-testület alakult. Ez a régi képviselő-testületi tagokból, a gazdák, a kereskedők és a demokratikus pártok küldötteiből állt össze.

61 59 Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez. I. k. 60., 99—100., 199—200., 209. old. 60 Uo. I. k. 106-110. old. 61 Uo. I. k. 388-389. old.