Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945

1944. október 9-től a városi adminisztrációban dolgozott a közrendészeti, pénzügyi, közellátási, közegészségügyi, állategészségügyi, közoktatási, kulturális, árvaszéki, anyakönyvi és szociális ügyosztály. A gyulai közigazgatási tanácsot megbízott polgármester irányította, és a testület ülésein részt vettek még az ügyosztályok vezetői, valamint a városi főjegyző. A gyulai közigazgatási tanács a városi közellátás, a szovjet hadsereg részére adandó közmunka, és általában a lakosság érdekében álló közigazgatás kérdéseivel foglalkozott. A közigazgatási tanácsban a megbízott polgármester elnökölt, az adminisztratív teendőket a megbízott városi főjegyző látta el. A tanács üléseit kéthetenként tartotta. Kisújszálláson a főjegyző indítványozta, hogy az elmenekült tisztségviselők helyét ideiglenesen helyettesítéssel töltsék be. Ezenkívül a várost érintő ügyek intézésében a tanács felhatalmazta az új polgármestert és helyettesét, hogy azokat saját hatáskörükben intézzék, de ezekről utólagosan a városi tanács előtt adjanak számot.

56 A Tolna megyei Bonyhádon az MKP helyi szervezete 1945. január l-jén politikai megbízottat küldött a völgységi járási főszolgabírói hivatalba. A megyei közigazgatási megbízott utasította a főszolgabírót, hogy a politikai megbízottal működjék együtt.

57 Az a törekvés, hogy más demokratikus pártok küldöttjeit is bevonják a közéletbe, és ezzel együtt a közigazgatásba, 1944. december elején kezdett megvalósulni. Ez időben tűntek fel a településen más demokratikus pártok, politikai csoportok. A tiszántúli megyékben a Földmunkásszervezet, a Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt alakult újjá. A gyulai közigazgatási tanácsban párthoz nem tartozó kisbirtokosok, kézműves-iparosok is voltak. A Fejér megyei Ercsi községben a falutanács kommunistákból, kisgazdapártiakból, szociáldemokratákból és keresztény néppártiakból alakult. 1945. január 19-én a felszabadított fővárosi kerületekben ugyancsak az addig létrejött demokratikus pártok és társadalmi szervezetek hozták létre a , ,Függetlenségi Front" helyi szervezeteit, amelyek az elöljáróságokon átvették a vezetést.

58 A termelés megindítása — az ipari és a mezőgazdasági tevékenység szorgalmazása — a helyi közigazgatás feladatkörébe tartozott. A mezőgazdasági munkákban 1944 őszén az egész országban nagy volt az elmaradás, így az őszi kapásnövények betakarítása, a kenyérgabona vetése lett volna a legsürgetőbb feladat. A hadműveleti területen azonban az őszi munkát végezni nem lehetett, de igaerő hiányában később sem volt rá lehetőség. Békéscsabán az őszi mezőgazdasági munkák végzésére 1944. november 6-án tervet készítettek. Itt főleg a kukorica törését, a cukorrépa szedését, betakarítását és az őszi vetést szorgalmazták. Ennek érdekében a város határát 26 körzetre és 200 gazdasági alkörzetre osztották. A körzetek élén egy-egy gazda irányításával kaláka rendszerben végezték a munkát. Ezt a módszert vették át a pusztaföldváriak is, ahol a község határát 13 gazdasági körzetre osztották. A mezőgazdasági munkát azonban nem lehetett iga- és vonóerő hiányában eredményesen végezni. A közigazgatás ekkor az emberi energia felhasználásán kívül a munka végzésére más eszközt nem talált. így például Szegeden azt ajánlották a gazdáknak, hogy a 56 Uo. I. k. 191-192., 248-250. old. 57 Uo. I. k. 410-411. old. 58 FML. Fejér megyei főispán iratai, uo., és MKP—SZDP határozatai 613—615. old.