Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)
I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945
puszták lakóit érte kár a szinte rendszeresített fosztogatás által. A katonai parancsnokok jól érzékelték az ilyen helységekben élő lakosság félelmét, és időnként katonai járőrözést folytattak a külterületi lakott helyeken. A kisközségek bírói pedig egyenesen kifejezésrejuttatták, hogy katonai parancsnokságot óhajtanak a, községben, illetve karhatalmi feladatokat ellátó őrszemélyzet ellátását is vállalták volna. A községtanácsok, illetve a közigazgatás ideiglenes szervei a közbiztonság fenntartását nem bízták a csendőralakulatokra, a csendőrőrsökre még akkor sem, ha a csendőrök szolgálatukat felajánlották. Az ország területén még folyt a háború, s így a régi rezsim egyik fegyveres karhatalmi alakulatát nem alkalmazhatták rendfenntartásra. Ezért fegyvertelen közbiztonsági alakulatokat hoztak létre minden helységben a polgári lakosságból. A községi karhatalom, melyet polgárőrségnek, népőrségnek, rendőrségnek is neveztek, a falvakban észlelt kilengéseket nem akadályozhatta meg. Nemcsak külterületeken, a községekben, de még a városokban is bőven akadtak vagyon elleni kihágások. A háborús cselekmények alatt eltűnt ingóságok felkutatása elég nagy apparátussal indult meg. A községekben a közigazgatási hatóság dobszó vagy hirdetmények útján hívta fel a lakosságot, hogy a lakóházba, udvarra, telekre, ingatlanra került idegen tárgyakat szolgáltassák be, illetve ha gépekről, hadfelszerelési tárgyakról, autókról volt szó, azt jelentsék be. A lopások és a rablások száma azonban alig csökkent, a kincstári tulajdonú vagyon, vagy a közösségi célokat szolgáló ingó és ingatlan vagyon prédálása is ekkoriban kezdődött el. A békés megyei Doboz községben az internált családok vagyonát a lakosság egy része eltulajdonította. 50 A megyei közigazgatási vezető 1944. november 8-án utasította a helyi elöljáróságot, hogy a lopások elkövetőit a gyulai járásbíróságon jelentsék fel, ahol polgári peres eljárás alá vetik őket. Kisújszálláson a rablási esetek elleni eljárást a városi bíróságra kellett ruházni, mivel a járásbíróság nem működött. 51 Nem szerveződtek újjá az igazságszolgáltatás magasabb fórumai, s így lényegében ezekben az időkben nem volt olyan szerv, amely a letartóztatottak felett ítéletet mondhatott volna. A Tolna megyei Nagydorogon a helyi rablások megakadályozására községi rögtönítélő bíróságot állítottak fel. 52 A Pest megyei Pilis községben pedig 10 tagú direktóriumban ko/ségi híróság műkcxiött. melynek bírája. ügyésze is volt. A direktórium községi bírósága a helyi lopások és a mezei garázdálkodás megakadályozását tartotta feladatának. A kommunisták orosházi szervezete 1945. október 8-án kilenc főt küldött a községi közigazgatási szervezetbe, de november l-jén a járási főszolgabírói hivatal irányítását is magukhoz ragadták. 54 A városi igazgatás újjászervezése tanácsi szervezetben történt. Gyulán 1944. október 24-én a kommunisták a , .közigazgatási tanácsot" a kommunisták által kiküldött csoport tagjaiból alakították meg, amely a képviselőtestület jogkörét vette át. 55 Békéscsabán 50 Uo. I. k. 106-110., 262—264. old. 51 Uo. I. k. 96., 222., 248—250., 304-306. old. 52 Uo. I. k. 352-354. old. 53 Uo. I. k. 343-345. old. 54 Uo. I. k. 70-73. old. 55 Uo. I. k. 68-70. old.