Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945

tővé a munka megkezdését. Ez az intézkedés egyértelmű volt az élet elindításával. Ezek a feladatok a helyi szervek irányításával kezdődtek és folytak. Azok az üzemek, melyek közvetlenül háborús érdeket szolgáltak, szintén katonai felügyelet alatt állottak, az odahelyezett parancsnokok a termelést ellenőrizték.

32 A tiszántúli, a Duna—Tisza közi vidékeken az élet normalizálódása viszonylag gyorsan ment végbe, mivel a hadműveletek itt nem húzódtak el. Az ország többi részén azonban a háború hónapokig eltartott, és így a nyugati országrész kivételével a mögöttes területeken sokáig háborús körülményekhez hasonló helyzet uralkodott. Az ideiglenes közigazgatási szervek létrehozása rendkívül változatos képet mutatott. A közigazgatási vezetőt a község, a város, a járás, a megye élére a katonai kommendáns némi helyi tájékozódás után nevezte ki. A tiszántúli, a Duna—Tisza közi területeken uj vezetők kerültek a hivatalok élére. A kommendáns előtt elég hamar megjelentek a baloldali politikai nézeteket valló egyének, a Horthy-rendszer üldözöttéi, akik főleg a kommunista párti szervezet létrehozására és működésére tőle kértek engedélyt. A parancsnokok ezt a helyi kezdeményezést jó néven vették, és közülük nevezték ki az első közigazgatási megbízottakat is.

33 Az elmenekült főtisztviselők helyére polgármestert, alispánt, főispánt, főszolgabírót, főjegyzőt állítottak a kommendánsok. így lett például közigazgatási megbízott NyugatBihar megyében Zöld Sándor?* Szabolcsban Erős János,

35 Szolnokon Veres Józsefe Tolna megyében Klein Kálmán.

31 A megyék élén álló új közigazgatási megbízottak egymástól elszigetelten dolgoztak, s tudatában voltak státusuk ideiglenes jellegének. A megbízottak a megyékben a főispáni funkciót gyakorolták, és magukat ,,a katonai parancsnokság által kirendelt közigazgatási vezetőnek" titulálták. Ugyanez mondható el az alispánokról. Szinte valamennyi alispán elhagyta székhelyét, hiszen 1944. október 15 után a nyilasok ezt a státust — akárcsak a főispánit — már presztízsokokból is saját embereikkel töltötték be. A nyilaspárti alispán pedig nem kívánta megvárni a szovjet csapatokat. Az üres alispáni székbe Békés megyében egy könyvtári őr került,

38 Csanád megyében pedig az árvaszék egyik ülnöke.

39 A városi polgármestereknek nagy része szintén kicserélődött. Ezeket néhol polgári parancsnoknak is nevezték, de volt járási, sőt községi közigazgatási vezető is, akit így hívtak. Ilyen elnevezése volt a közigazgatási vezetőnek pl. Csongrádon.

40 Székesfehérvárott a hivatalban levő polgármester a szovjet megszállás első hónapjában — (1944. december 23. — 1945. január 22.) — is vezette a városi ügyeket. A polgármes32 FMTÉ. ua. Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében. FMTÉ. 4. k. 248—249. old. (Továbbiakban: FMTÉ 4. k.) 33 Dokumentumok Fejér megye felszabadulásának történetéből 1944—1945. Székesfehérvár, 1965. 34—35. old. 34 Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez. I. k. 202. old. 35 Uo. I. k. 182., 333. old. 36 Uo. I. k. 243. old. 37 Uo. I. k. 345-348. old. 38 Uo. I. k. 68., 160-161. old. 39 Uo. I. k. 29. old. 40 Uo. I. k. 27-28. old.