Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945

ter leváltására a bevonulás utáni napokban azért sem gondoltak, mert a városra vonatko­zó német kiürítési parancsot elszabotálta, személyes példájával a lakosságot — más vá­rosi, megyei vezetőkkel, egyházi férfiakkal együtt — a meneküléstől visszatartotta. 41 A szolnoki katonai parancsnok 1944. november 5-én rendelte el, hogy a városban az összes polgári hatóság kezdje meg tevékenységét. A baloldali személyekkel történt meg­beszélés után az elmenekült tisztviselők helyét a Horthy-rendszer ellenzéki politikusai­val, volt internált személyekkel töltötték be. Ugyanakkor visszavették mindazon tisztvi­selőket, akiket a német okkupáció után elbocsátottak állásukból, illetve nyugdíjaztak. 42 A kommendáns megkövetelte a városi hivatalokban a szakértelmet. Ezt azzal tudták biztosítani, hogy az alacsony beosztású tisztviselőket előléptették. így lettek többen se­gédjegyzők a díjnokokból, főjegyzők a segédjegyzőkből, szolgabírák a jegyzőkből, alis­pánok a szolgabírákból, polgármesterek a tanácsnokokból. Ezt a Szolnokon alkalmazott közigazgatási kijelölési rendszert szinte az egész országra lehet általánosítani. A közigazgatásban elsősorban közigazgatási képesítésű egyéneket alkalmaztak. Ba­ján, ahonnan a polgármester a tanácsnokokkal együtt elmenekült, a rangban következő törvényhatósági főlevéltárnok lett a kormánybiztos, aki ebben a funkciójában egy ideig a városi politikai hatalmat a kezében tartotta. 43 Amennyiben alkalmas közigazgatási tisztviselőt a kiemelt helyre nem találtak, úgy a helységben lakó többi értelmiségi szám­ba vehetősége következett; így aztán ügyvédek, közjegyzők, tanítók, tanárok, lelkészek is lettek ideiglenes közigazgatási vezetők. A dunántúli helységekből már jóval kevesebb tisztviselő hagyta el szolgálati helyét. Pécsett, 1944. november 29-e után két héttel a viszonyok annyira normalizálódtak, hogy a Baranya megyei és a községi közigazgatást meg lehetett indítani. A kommendáns de­cember 12-én adott az alispánnak utasítást a közigazgatás újjászervezésére. Az alispán még e napon felszólította a járási, községi és a megyei tisztviselőket, hogy munkájukat haladéktalanul kezdjék meg és az adminisztrációs ügyeket végezzék. 44 Meg kell azon­banjegyezni, hogy december 12-e előtt is létezett a megyében, de a községekben is vala­miféle ideiglenes polgári hivatal, mert az alispánnak rendelkezésre álltak szórványos adatok, amelyek már a front elvonulása utáni Baranya megyei állapotokat tükrözték. A Baranya megyei alispán a tisztviselőket utasította, hogy a katonai kommendánsok­nak feltétlen engedelmeskedjenek, sőt azok kéréseit hadiérdekből haladéktalanul teljesí­teni kötelesek. Itt jegyezzük meg, hogy a szovjet katonai kommandatúrák mellett a szövetséges álla­mok hadseregei is létesítettek parancsnokságokat. Ezek a bolgár, jugoszláv, román csa­patparancsnokok is kapcsolatban álltak a magyar közigazgatással, mert ezeknek az egy­ségeknek is szükségük volt a lakosság erőforrásaira. A Tolna megyei Medina nevű községben „szerb partizán alakulat" állomásozott, melynek parancsnoka, egy főhad­nagy 1945. január 8-án Szedres községből rendelt ki közmunkára lakosokat. 45 A tiszán­41 FMTÉ 4. k. 209. old. A polgármester Kerekes Lajos volt. 42 Somlyai Magda: Történelemformáló hétköznapok Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Szolnok, 1981. 11. old. (Továbbiakban: Somlyai M.: i. m.) 43 Baja thj. város főlevéltárnoka Takáts Endre volt. 44 Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez. I. k. 264—266. old. 45 Uo. I. k. 273—274. old.

Next

/
Thumbnails
Contents