Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

IV. A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI 1948-1949

művelésügyi tárca viselte, de a hivatali helyiséget, a működés helyi feltételeit az önkormányzatnak kellett biztosítania. Az intézmény kiterjesztésének tervét 1948. november 23-án Móron a járási tiszti értekezleten a vármegyei gazdasági felügyelő úgy vetette fel, hogy azzal a kormány már foglalkozik. Ez is azt jelezte, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésére a kormányzat tervet dolgoztatott ki, melynek megvalósítását a községi szinteken a gazdajegyzők irányították volna. A gazdajegyzők kinevezésével viszont a termelési bizottságok szerepe egyre csökkent, sőt teendőit intézményesítetten a gazdajegyzők vették át. 1948 végén Fejér megyében 26 gazdajegyzőt neveztek ki.

369 A gazdajegyzők közül azokat, akiket más törvényhatóságtól vagy akár más községtől helyeztek állomáshelyükre, a gazdák bizalmatlanul fogadták, és bennük az erőszakolt szövetkezeti gondolat megvalósítóit látták. A fehérvárcsurgói gazdajegyzőt például „kolhoz-gazdának" hívták a faluban. 1948 végén a csőszöket (mezőőröket) is bevonták a mezőgazdasági munkák ellenőrzésébe. A csőszök a községi határ legjobb ismerői voltak, s miután naponta megfordultak az egyes dűlőrészekben, közvetlenül észlelték az egyes munkák menetét. Ezért indítványozták, hogy a csőszöket járásonként rövid tanfolyamra rendeljék be, ahol a járási gazdasági felügyelők a teendőkről kioktatták őket. A csőszöket 1948 végén, illetve 1949 elején füzetekkel szerelték fel, amelybe a határban észlelt mezőgazdasági munkák menetét, és egyéb jelenségeket rögzítettek.

370 A csőszök fizetését 1948-ban rendezték, és azt olyan mértékben állapították meg, hogy azért az összegért jó szolgálatot lehetett követelni tőlük. Majorokban megszervezték az úgynevezett majorfelelősöket, akik kizárólag a helységben elvégzett mezőgazdasági munkáról hetente, általában vasárnap délelőtt jelentést készítettek vagy szóban referáltak az illetékes községi népi bizottság elnökének. A községekben pedig dűlőbiztosokat jelöltek ki a dűlőben tulajdonos gazdák közül, akik ugyancsak a szántási, vetési, aratási, takarítási munkák állásáról heti jelentést készítettek a népi bizottságnak. Egy-egy dűlőbiztoshoz 30—40 gazda tartozott.

371 A mezőgazdasági termelési versenybizottság 1949 tavaszán megszűnt, helyette a DÉFOSZ helyi szervezete vette át a termelési versennyel kapcsolatos szervezési feladatokat.

372 A Gazdasági Főtanács 1949. május 26-án hozott határozatával az Országos Egészségvédelmi Szövetséget feloszlatta és a népjóléti tárca kezelésében lévő szülőotthonokat és szülőszobákat községi tulajdonba adta.

373 A községben megjelent az egészségőr tisztséget viselő személy is, aki lényegében védőnői tevékenységet folytatott. A Szociális Felügyelőségek 1949 nyarán minden községben napközi otthonokat létesítettek. Erre a célra, tekintve idényjellegüket, 3—4 ezer forint körüli összeget vettek fel a községi költségvetésekbe. 369 FML. Alispáni iratok. Megyei tiszti ért. jkv. 1948. nov. 23., Mór. 370 FML. Alispáni iratok. Megyei tiszti ért. jkv. 1948. nov. 23., Adony. 371 FML. Alispáni iratok. Megyei tiszti ért. jkv. 1949. márc. 1.. Mór. 372 FML. Alispáni iratok. Megyei tiszti ért. jkv. 1949. ápr. 6., Székesfehérvár. 373 Vö. 3417-1-1949. ül. B. M. sz. r.