Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)
IV. A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI 1948-1949
lók rétegéhez a 15 kat. holdon felüli parasztságot sorolták. Ezek ellen kérlelhetetlen harcot hirdetett a belügyi kormányzat is a közigazgatáson keresztül. Mindenekelőtt a kulákságnak nevezett paraszti réteg gazdasági tönkretételében látták az eredményes osztályharc egyik feltételét. A gazdagparasztság adóhátralékát minden igénybe vehető eszközzel oldja meg a közigazgatás, beleértve azt is, hogy igásállatait elveszik. 363 Az elöljáróságoknak kimutatást kellett készíteniük azokról a gazdákról, akik 1949. január 1-je óta éves gazdasági cselédet alkalmaztak, közölve a cseléd nevét, születési évét is. 364 . A Fejér megyei alispán 1948 őszén megfenyegette a jegyzőket, mert a beszolgáltatás területén nem tudtak eredményeket felmutatni, illetve a terménygyűjtésben az előírt mennyiségnél nem tudtak többet felhalmozni. Felhívta a jegyzők figyelmét arra, hogy „gátlás nélkül alkalmazzák a törvényes eszközöket" a beszolgáltatás sikere érdekében. Ha nem ezt tennék, akkor hamarosan „rájuk kerül a sor". 365 A községi jegyzők kicserélése 1948 nyara óta folyamatos volt. A belügyi kormányzat azt kívánta ezzel elérni, hogy politikai szempontból teljesen megbízható községi apparátust építsen ki. A politikai vezetés tudta, hogy a községi átszervezés a közigazgatási tevékenység folyamatában törést okoz. Ezért szorgalmazta a jegyzők tömeges elbocsátása helyett a fokozatos cseréket. A jegyzői kart ekkor sem érte tulajdonképpen megrázkódtatás. Az elbocsátás a jegyzői karnak csekély százalékát érintette. 1948 nyarán is megkülönböztetett bánásmódban volt részük, mert a közigazgatási szakértelmet egyelőre nem tudták pótolni. A másik meggondolásnak politikai oldala volt: ha a jegyzőket, köztük a segédjegyzőket az MDP tömegesen kizárja soraiból, akkor a polgári pártok terjesztik ki rájuk befolyásukat, melyet akkor nem kívánt a kommunista vezetés. A pártból a községi politikai élet vezetőit nagyon indokolt esetben zárták ki; például ha a jegyzőről ekkor derült ki exponáltán szélsőjobboldali múltja, vagy magatartásával a községben 1945 után is a jobboldali erőket támogatta. Megadták ennek a tisztviselői karnak azt a kedvezményt is, hogy a párt tagjelöltnek minősítse vissza őket. Ezt abban az esetben tették meg, ha politikai fejlődést az MDP helyi vezetői nem fedeztek fel a jegyzőben. A tagjelöltté történt visszaminősítésnek azonban nem lehetett semmiféle hatása a jegyzői státusra, sőt ha a pártból eltávolították, abban az esetben is meghagyták státusában. Javaslat született 1948 nyarán a községekben lévő javadalmi földek megszüntetéséről. Ezek között jegyzői javadalmi földek is voltak. A jegyzői javadalmi föld zavart okozott országosan is a jegyzői illetményt rendezni kívánó belügyminiszteri szakemberek előtt, mivel e földterületek nagysága különböző volt. Volt olyan község, ahol nem is létezett javadalmi föld vagy csak 1—2 kat. holdon gazdálkodott a jegyző, de jócskán akadt község, ahol 10—15, sőt 50—80 kat. hold földje volt a mindenkori jegyzőnek. A Fejér megyei Előszálláson a földreform során a mindenkori községi jegyzőnek a 363 L. 350. jegyzetet. 364 L. 350. jegyzetet. 365 FML. Alispáni iratok. A Fejér megyei tiszti értekezleten 1948. őszén felvett jegyzőkönyv.
