Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

IV. A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI 1948-1949

megyei számvevőségek, az árvaszékek, a kultúrmérnöki hivatalok, az államépítészeti hivatalok és a pénzügyigazgatóságok is.

357 Például a vetőmagellátás 1947 tavaszán országszerte nehézkes volt. 1946-ban gyenge a gabonatermelés — és a jóvátételi kötelezettségek miatt is — vetőmag alig maradt a gazdáknál. Különösen az újgazdák, a telepesek és a háború sújtotta gazdaságok tulajdonosai küszködtek gabonahiánnyal. A földművelésügyi kormányzat a vetőmagot belső forrásból akarta biztosítani. Feltételezte ugyanis, hogy a felesleges vetőmag mennyiség a gazdáknál rendelkezésre áll, akik kölcsönügylet közbejöttével azt a nélkülözőknek átadják. A kölcsönügylet megkötése annyit jelentett, hogy a kölcsönvett 1 q gabona után a következő ősszel 1,20 kg-ot adott volna vissza a kölcsönvevő. A kölcsönügylet a törvényhatóság, illetve a községi önkormányzat tisztviselői előtt zajlott volna le.

358 Ez az akció azonban igen kevés volt, de a felesleggel rendelkező gazdák sem ajánlották fel kölcsönre a gabonájukat. A törvényhatósági önkormányzatok is kétkedéssel fogadták az akció sikerét, különösen a készfizetői képesség miatt vonakodtak azt teljesíteni. Békés megye alispánja szerint a kezesség súlyos anyagi terhet ró a törvényhatóságokra és a községekre.

359 A betelepítés után az önkormányzati testületek összetétele kérdésében politikai viták robbantak ki az őslakosság és a telepesek között. A községekben az őslakosság legnagyobb része konzervatív politikai beállítottságával szemben állott a többnyire radikális nézeteket valló telepesekkel. A telepesek nagyobb része a baloldali politikai pártok bázisát teremtette meg vagy növelte a községekben. Sok helységben a telepítés befejezése után jött létre a kommunisták, a szociáldemokraták és a parasztpártiak szervezete. Érthető, hogy a telepes lakosság a helyi önkormányzatban is részt kívánt venni. 4. Községi jegyzők a közigazgatásban A községi jegyzők a falu mindeneseivé váltak, az ő vállukon nyugodott a helyi közélet valamennyi eseménye. Az alispán 1948. január 2-án arra adott utasítást a községi jegyzőknek, hogy községenkint szervezzék meg a tervmegbízottak státusát, akik a 3 éves terv községi teljesítéséről havonta küldjenek jelentést a megyei tervmegbízott helyettesének. 1945-ben és a következő években a törvényhatóság gondoskodott a mezőgazdasági termelés megindításáról, annak folyamatosságát is biztosította. A törvényhatósági igazgatás szervezte meg a termőföldeknek aknáktól való mentesítését, traktorokat utalt ki a községeknek, üzemanyag kiutalásban részesítette a gépek üzemeltetőit, állatvásárlásra adott megbízásokat, az ismeretlen eredetű állatállományt a községekbe elosztotta, per357 Vö. 154.341-1947. m. 2. B. M. sz. r. (L. FML. Alispáni iratok, 1947-2290. sz.) 358 Vö. 61.500-1947. I. 17. F. M. sz. r. 359 Vö. 153.813—1947. DJ. 1. B. M. sz. r. A vetőmag beszerzését a gazdák lehetőleg a hatóság kikapcsolásával oldották meg. Fejér megyéből a gazdák a Dunántúl nyugati vidékein vásárolták meg a gabonát.