Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

IV. A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI 1948-1949

gedélyével hagyhatták el a lakosok. A községi Nemzeti Bizottság Etyeken megtiltotta a közterületeken, a hivatalos helyiségekben a német nyelv használatát.

346 A német nemzetiségű lakosság kitelepítése kapcsán több fajta összeírás keletkezett. Az áttelepülésre kötelezetteket lakóházanként, azon belül családonként írták össze. Külön névjegyzék készült azokról, akikre az áttelepülési kötelezettség nem vonatkozott, és azokról is, akikre az áttelepülés kötelező lett volna, de időközben elhaltak, vagy az összeírás idején nem tartózkodtak lakóhelyükön. Az összeírásokat a községi elöljáróságnak kellett 3 példányban elkészíteni. Az összeállítás az 1941. évi népszámlálás nemzetiségi és anyanyelvi kimutatása alapján készült. A belügyminiszter felszólította az érdekelt hatóságokat, hogy a rendelkezésre álló adataikat az összeírás hitelessége miatt bocsássák az illetékes elöljáróság rendelkezésére. A névjegyzék a következő adatokat tartalmazta: — családi és keresztnév, — életkor, — születési hely, fogalkozás, — családi állapot, anyja neve, — lakóhely. A névjegyzék jegyzetrovatában tüntették fel azt az okot, amely miatt a nevezett személy összeírásra került (pl. német nemzetiségű, német anyanyelvű, Volksbund-tag, SStag). Az elkészült névjegyzék egy példányát ki kellett függeszteni a községi elöljáróság vagy a polgármesteri hivatal hirdető tábláján, egy záradékolt példányt pedig a miniszteri biztosnak adtak át. A kitelepítés alól mentesítés volt adható. Ennek kritériumait a belügyminiszteri rendeletek meghatározták. A mentesítést egy 5 tagú bizottság mondta ki, amely a mentesítés tényéről vagy elutasításáról szótöbbségi határozattal döntött. A bizottság ezután összeírta azokat, akiket a kitelepítés alól mentesített. Az összeírás egy példányát a mentesítésre alapot nyújtó iratokkal együtt a bizottság a belügyminiszternek küldte meg, másik példányát pedig átadta a miniszteri biztosnak, aki a jegyzéket záradékkal látta el. Amennyiben a mentesített személyek létszáma meghaladta a megyében kitelepítésre kötelezettek 10%-át, abban az esetben további neveket nem vehettek figyelembe. A mentesített személyek nevét a község vagy a város hirdető tábláján kifüggesztett névsorban is módosítani lehetett. Ebben az esetben a nevet áthúzták, és a törlés okát a megjegyzés rovatban feltüntették. A törlések után a kitelepítési névjegyzék véglegessé vált. Az áttelepülésre kötelezettek vagyonát tekintet nélkül arra, hogy az országban vagy azon kívül tartózkodnak, 1945. december 29-től zár alá vették. Ez azt jelentette, hogy a zárolt vagyont elidegeníteni, megterhelni nem volt lehetséges. Felhasználni abból csak annyit lehetett, amennyi a család, illetve a gazdaság fenntartásához szükséges volt. A leltározást egy-egy helységben öttagú bizottság végezte. A bizottság elnöke a községi jegyző volt, tagjait pedig a pénzügyigazgató, a földművelésügyi miniszter, a rendőrség és a Népgondozó Hivatal küldte ki. A bizottság a névjegyzék kifüggesztése után a leltározást 346 Erdős E: i. m. uo.