Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

IV. A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI 1948-1949

Az MDP felszólította a Belügyminisztériumot, hogy adjon ki irányelveket a törvényhatóságoknak a mezőgazdasági munkák vezetésével kapcsolatosan. A párt Közigazgatási Bizottságán kívül a kérdéses körrendelethez szempontokat még az Agrárpolitikai Bizottság is adott.

325 A Fejér megyei alispán 1949. április 6-án a székesfehérvári járási tiszti értekezleten vázolta a községi elöljáróságnak a községi mezőgazdasági igazgatásban elvégzendő teendőit: ,, A tavaszi munkaverseny megszervezésében a közigazgatásnak teljes erejével részt kell venni. A vetések időben történő elvégzésével kapcsolatban — Fejér megye többi járásához hasonlóan — ígéretet tesznek a járás jegyzői, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat, a vetést a gazdák május l-ig befejezik." Az ötéves tervkölcsön lebonyolításával kapcsolatos adminisztratív teendők ellátása, ahol pénzintézet nem működik, a községi jegyzők feladata volt.

326 A jegyzőket a járási székhelyen lévő OTP fiók vezetői oktatták ki 1949. szeptember 18—21. között. Ezután az MDP helyi szervezete titkáraival megbeszélték a tervkölcsön községi lebonyolításának teljes menetét, megkapták a tervkölcsön jegyzéséhez szükséges nyomtatványokat: a készpénzjegyzési és a részletjegyzési nyilatkozatokat, a jegyzési igazolásokat, a csekkbefizetési lapokat, a készpénzfizetők jegyzékét és a részletfizetők jegyzékét. A jegyző a községben részt vett a Hazafias Népfront által a kölcsönjegyzés ügyében tartott gyűlésen, s ott a jegyzésgyűjtőknek kiosztotta a jegyzési nyilatkozatokat. A jegyzésgyűjtőket az MDP helyi szervezetének titkára jelölte ki. A jegyzésgyűjtők naponta visszaszolgáltatták a jegyzési nyilatkozatokat a községi jegyzőknek, akik azt továbbították a járási pénzintézethez. A kötvényjegyzők a kötvények ellenértékét postacsekkel fizették be. A jegyzők a tervkölcsön napi jegyzési eredményeit az MDP helyi titkárának továbbították. A jegyzési feladatok bonyolításához igyénybe vették a községi adóhivatali alkalmazottakat is.

327 A munka megszervezése, lebonyolítása azonban a községi jegyző feladatköréhez tartozott. 1948 nyara óta a községi jegyző az MDP helyi titkárára, a népi szervekre fokozottabban támaszkodott. Ezzel együtt szorult vissza a községi bíró, továbbá az elöljáróság szerepe az igazgatási tevékenységben. A községi szervek 1948 végén a következők: nemzeti-, termelési-, közellátási-, közegészségügyi-, szociálpolitikai bizottság, „szabad" szakszervezetek, földműves szövetkezet. A községi jegyző gazdaságpolitikai feladatai is egyre gyarapodtak. Ezek között politikai szempontból a legkényesebb feladat a terménybegyűjtés volt. 325 Pl Arch. 276. f., 77. cs., 4. 6. e. Az irat kelte 1948. aug. 39. jk. 326 OSZH tagintézet, Takarékpénztár. 327 FML. Főispáni iratok, 1949-1668. sz. Vö. 6131—1—1949. ffl. 1-2. B. M. sz. r.