Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

II. KÖZIGAZGATÁSI REFORMTÖREKVÉSEK 1945-1948

községben elsőfokú közigazgatási hatóság működik. A községi önkormányzat testületi szerve a községi képviselő-testület, melyet lajstromos választással hoznak létre. Tagjainak egy részét hivatalból tagok alkotják, másik részét választják. A testület tagjait két évenkint sorsolják, ekkor a választott tagság 50%-a esik ki. A képviselő-testület elnöke tisztségét két évig viseli. A testület hatáskörébe tartozik a községi tisztségviselők, azután a tisztviselők megválasztása, községi szabályrendeletek alkotása, községi állások szervezése, a vagyonkezelés, a községfejlesztési ügyek megtárgyalása, a hitelfelvételek és a községi bizottságok megalakítása. A községi egyéni szervek között legfontosabb a községi bíró, aki a község politikai képviselője, de hatáskörébe tartozik a községi bíráskodás is. A községi adminisztráció vezetője a jegyző, aki szakképzett tisztviselő, és a képviselő-testület élethossziglan választja. A jegyző az elsőfokú közigazgatási hatáskör ügyeit intézi. A közigazgatási járásnak is voltak elsőfokú közigazgatási hatásköri teendői, de jellemzője inkább a feljebbviteli jogkör volt. Elsőfokú ügyek közül megemlítjük az építészeti, kisajátítási, vízjogi ügyeket, a fellebbviteli hatáskörbe tartozók közül pedig a községi sérelmes határozatok elleni jogorvoslatokat, a községek felügyeletét és a községi közigazgatás ellenőrzését. A járási testület irányító szerve a járási közgyűlés, amely a községi képviselő-testülethez hasonlóan lajstromos választással jön létre, illetve hivatalból is rendelnek ki tagokat. A járási közgyűlés tagjainak száma 32—40 fő között lehet, akiket négy évre választanak, de két évenként a tagság 50%-a sorsolással kiesik a testületből. A járási közgyűlésnek hivatalból tagja a járásfőnök, a járási jegyző, az előadók, a járási mérnök, az orvos, az ügyész, a számvevő. A járási közgyűlés hatáskörébe tartozik a feliratijog a kerületi hatósághoz, a járási tisztviselők választása, a szabályrendelet alkotás, állásszervezés, vagyonkezelési és költségvetési kérdések, valamint járási bizottságok alakítása. A járásfőnök végzi a községek felügyeletét, a járási közgyűlés elé nem tartozó ügyeket önállóan elintéz, és másodfokon jár el a községi bíró vagy községi jegyző által hozott sérelmezett határozatokban. A várost is testületi és egyedi szervek irányítják. A város élén a közgyűlés áll, amely szakbizottságokat választ. A városi közgyűlés 40—60 tagsági helyből áll. Hivatalból tagja a polgármester, a tanácsnokok, a főügyész, a tisztiorvos, a számvevőségi főnök. A közigazgatási kerület több járást fog egybe. A kerület élén álló hatóság állami szerv, amely ügyosztályokra oszlik. A kerület élén a kerületi főnök áll, aki az ügyosztályokat irányítja. A következő ügyosztályokat szervezik a közigazgatási kerületben: elnöki, közigazgatási, földművelési, pénzügyi, közoktatási, honvédelmi, közellátási és népjóléti. Az ügyosztályok részben a középfokú állami szervekből alakulnak. A kerület hatásköre kiterjed a joghatósága területén lévő járásokra és városokra, valamint az összes állami szervre és intézményre. A városi és vármegyei árvaszékeket megszűntnek nyilvánítják, feladatuk egy részét a bíróság veszi át. Ugyanakkor a kerület székhelyén meg kell szervezni a közigazgatási bíróságot, ahová minden alanyi jogot érintő másodfokú döntés ellen panasszal lehet élni. A bíróság neve Kerületi Közigazgatási Bíróság lesz. A tisztviselők fegyelmi ügyeit a következő helyeken intézik: a községi bírónak és jegyzőnek elsőfokon a járásfőnök, másodfokon a kerületi fegyelmi bizottság, állásvesztés esetén a belügyminiszter fegyelmi fóruma.