Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)
II. KÖZIGAZGATÁSI REFORMTÖREKVÉSEK 1945-1948
A pártprogram szellemében dolgozták ki a közigazgatás racionalizálásának tervét is, amely a polgári közigazgatás reformját és nem bontását tartalmazta. A paraszti érdekek, különösen a kisbirtokos réteg képviselete, különös hangsúlyt kapott a programtervezetben, és ezt az érdeket igyekezett szolgálni a közigazgatási tervezet is. A pártprogramban olvasható, hogy a Kisgazdapárt a parasztságtól kapta politikai hatalmát, éppen ezért kötelessége, hogy ezt a hatalmat a parasztság javára fordítsa. A párt az állam kormányzatát, a törvényhozást arra orientálja, hogy az ország parasztságának védelmére keljen, kapcsolja be a parasztságot a közéletbe, a paraszti gazdaságot pedig az ország gazdasági vérkeringésébe. Jómódú, a nyugat-európai parasztsághoz hasonló színvonalú birtokos parasztság modellje lebegett a programtervezet készítői előtt. 167 A Kisgazdapárt a közigazgatás reformjának tervezetét 1947 májusában készítette el. A reform alapelvei a következők: a közigazgatás ágai önkormányzati és állami vonalon működnek; a közigazgatás egyszerű, olcsó, szakszerű és pártpolitikától mentes; a reform nem politikai, hanem közgazdasági (üzemtani) és jogi kérdés, így a reformkoncepciók tárgyalásánál a politikai szempontokat mellőzni szükséges. A demokratikus államrendszer alaptörvényéből (1946. évi 1. tc.) is következik, hogy az állampolgár az önkormányzati és állami élet kérdéseinek megoldásában részt vehet. A törvényalkotási jog gyakorlásában a lehetőséget az 1945. évi 8. tc. biztosította, de az önkormányzati életből az állampolgár ki van zárva. (Kivétel a főváros és közvetlen környéke, ahol az önkormányzati és állami élet kérdéseinek megoldásában részt vehet. A törvényalkotási jog gyakorláben azonban még 1947 májusában is azok az önkormányzati testületek működtek, melyeket 1945 tavaszán, nyarán kijelölés alapján alkottak meg. A párt ezért sürgősnek tartotta a törvényhatósági és községi választójogi reform megvalósítását, s ennek alapján az önkormányzati választások lebonyolítását. Erre egyébként az 1945. évi 8. tc. 78. §-a is lehetőséget adott. A Kisgazdapárt polgári tagozata a községi választások megtartását még 1948 elején is aktuálisnak tartotta. Mihályfi Ernő miniszter szerint e választásokat a Függetlenségi Front legszorosabb egységében kell megtartani. 168 A népi részvételt a közigazgatásban választott tisztviselők biztosítják: az önkormányzati igazgatásban valamennyi vezetőállású tisztviselőt, hivatalvezetőt választani kell, az állami hivatalok esetében pedig a szolgálati főnök esik választás alá. Az alapelvekhez a párt ragaszkodott, ezért ki is jelentették a szerzők, hogy „minden más szellemű reform ezzel ellentétben volna, annak tárgyalását pártunk jogi és erkölcsi okokból eleve visszautasítaná". Az önkormányzati élet tökéletesítésében látta a párt a helyi és a középfokú igazgatási reform alapját. Az önkormányzat a demokrácia nevelő iskolája. Az állampolgárok nagyobb számát bevonják itt a közéletbe, s az autonómiában tartalmas demokrácia érvényesül. Minél erősebb az önkormányzat, annál több ember tud részt venni a közéletben. Az önkormányzatban nevelődött emberek közül a múltban igen sokan kiemelkedtek, és jeles államférfiakká váltak. Gondoljunk a reformkori vagy a dualizmus kori vármegyei életre, 167 Antall József irathagyatéka. A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt tervezete a közigazgatás reformjához. Kézirat. Irathagyaték ifj. Antall József (Bp.) tulajdonában. (Továbbiakban: Antall J. irathagyatéka.) 168 Fehérvári Kis Újság, 1948. jan. 23.
