Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

II. KÖZIGAZGATÁSI REFORMTÖREKVÉSEK 1945-1948

sen Nagykanizsa, Zalaegerszeg városok, továbbá Keszthely, Balatonfüred, Tapolca, Sümeg, Zalaszentgrót községek és ezek vidékei alkották a reális közigazgatási egységet. A szervezeti reformba tartozott a községek és városok szervezése is. Megérett a helyzet arra, hogy sok külterületi lakotthely községgé váljék, több kisközség nagyközségi státust kapjon, sok nagyközség — például Keszthely, Tata, Mátészalka, Orosháza, Püspökladány — pedig megyei várossá alakulhasson .Ugyancsak az 1945 utáni években került volna sor arra, hogy Békéscsaba, Szolnok, Nyíregyháza, Eger, Nagykanizsa thj. várossá szerveződhessen.

165 A parasztpárt konkrét tervet adott az új igazgatási értelmiség kialakítására is.

166 b) A Kisgazdapárt tervezete A Kisgazdapárt 1947-ben dolgozta ki programtervezetét. Ebben megerősítette a békési parasztradikalizmust, amelyet 1930-ban, a párt alakításakor irányelvül fogadtak el. A közigazgatást az önkormányzati elvre építette: a község, a vármegye és a testületek tekintetében. Kimondta, hogy a közigazgatás korszerűsítése kapcsán törvényes biztosítékokat kell kapni a községi választások lebonyolítására. Elvetette a rendeleti úton történő kormányzást, helyette a nemzetgyűlés hatékony ellenőrzési jogát hangoztatta a kormány felett. Ebben az esetben a pártpolitika szolgálata kiszorul a közigazgatásból. Az igazságszolgáltatásban az esküdtbírósági intézmény bevezetését, illetve a népbíróságok átalakítását esküdtbírósággá javasolta a pártprogram. A Kisgazdapárt a közteherviselést, a progresszív adóztatást, a nemzeti jövedelem arányos elosztását, a közvetett adók háttérbe szorítását, majd megszüntetését javasolta mielőbb megvalósítani a pénzügyi politika területén. A párt értékelése szerint a B-lista nem hozta meg a kívánt pénzügyi eredményt, mert a kormány a tisztviselői létszámot még a B-lista zajlása idején gyarapította, különösen felduzzasztottak a magas köztisztviselői állásokat. A pártprogram szerint egy újabb B-lista az alsóbb fizetési osztályokba sorolt tisztviselők státusát ne érintse, inkább a fentebb már említett kategóriák csökkentése legyen a cél. Ugyancsak szükségtelennek tartotta az ideiglenes intézményeket is, melyek az átmeneti időkre alakultak, de most már belekövesedtek az államgépezetbe. Törvényes korlátok közé kell szorítani a pártok működését. ,,A pártok nem urai az államnak, hanem őrei a népuralomnak és kifejezői a nép politikai szándékainak"... — olvasható a programtervezetben. A kisgazdapárti községpolitikai program keretében az újjáépítés kérdései kiemelten szerepeltek: ezen belül a fővárosi lakásépítést, a vidéki városokban és falvakban a béres kislakások építésének gondjait igyekezett felkarolni. Külön kiemelte a kispolgárság érdemeit, amelyet a parasztság mellett igen nagyra becsült. ,,A kispolgár szorgalmára, a munkás erőfeszítésére, a paraszt szívósságára kell felépülnie a demokratikus Magyarországnak." 165 Erdei E± m. 383-390. old. 166 Uo. ua.