Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

II. KÖZIGAZGATÁSI REFORMTÖREKVÉSEK 1945-1948

gyei rendszert számolta volna fel, és ezzel egyidejűleg a városmegyéket akarta létrehozni. A városmegyei önkormányzati testület, a városmegye tisztviselői karának létrehozása, a községi önkormányzati szervezet megalkotása egymással szervesen összefüggő eseménysort alkottak.

161 1961-ben Erdei Ferenc a városmegyei koncepcióról azt vallotta, hogy a népi önkormányzat megvalósításának egyik lehetőségét tartalmazta. Egyébként a Parasztpárt egész koncepciója szakított a közigazgatás polgári felfogásával, és helyébe a népi önkormányzati igazgatást állította. Az új közigazgatási szervezeti forma megvalósítása esetén lehetőséget nyújtott volna arra, hogy a szocialista államigazgatás szervezeti keretei ne a polgári közigazgatásra épüljenek, hanem egy fejlettebb, szervezetében és tartalmában a néphez közelebb álló közigazgatásra. A parasztpárti reformkoncepcióban ugyanis benne rejlett a szocialista államigazgatás alapvető eleme, hiszen a közigazgatást a városokra, a munkásosztály bázisaira építette fel, amely azonban a parasztság nagy tömegeit is elindította volna a társadalmi felemelkedés útján. A parasztpárti közigazgatási tervezet a polgári szakemberek részéről éles támadások kereszttüzébe került. Különösen Erdei Ferenc személyét érte a támadás, hisz felismerték a tervezet koncepciózus voltát, amely a polgári felfogásúak számára veszélyesnek tűnt. A Parasztpárt nevében fellépő Erdei Ferencnek a kormány előtt is tekintélye volt, s úgy látszott, hogy tervezete elfogadásra kerül. Különösen a Kisgazdapárt opponálta az Erdeiféle tervezetet, s a polgári sajtóorgánumok gyakran közöltek támadó élű cikket és védelmezték a vármegye régi rendszerét. A párt kérte, hogy reformtervezetét a Baloldali Blokk pártjai vitassák meg. Meg kell itt jegyezni, hogy a parasztpárti elképzeléseket először a Baloldali Blokk fogadta el, ami a párt vezetőit bizakodással töltötte el a reform megvalósítása iránt. A pártvezetők fel is kérték a belügyminisztert, hogy a közigazgatási reform előmunkálatait kezdjék meg, s az e célra létrehozandó bizottság készítse el a törvény tervezetét, hogy azt a belügyminiszter a nemzetgyűlés elé tudja terjeszteni. Erdei Ferenc A közigazgatási reform problémái című cikkében azt írta, hogy a reform megvalósítása a küszöbön áll. Javasolta, hogy a reformot kössék össze az önkormányzati választásokkal.

162 A Nemzeti Parasztpárt közigazgatási reformkoncepciója a polgári önkormányzat erős kritikáját adta. A vita kapcsán a municipalista és centralista nézetek újra lábra kaptak. A viták során a vármegyei rendszer védelmezői, a vármegyei szervezet fenntartása mellett kardoskodók főleg a polgári politikusok közül kerültek ki. A municipalisták egyik szószólója, Egyed István álláspontja az volt, hogy a vármegyék természetes egységek, és nincs joga senkinek sem arra, hogy azokat megszüntesse. A vármegye évszázadokon át egységes népeket tartott egybe, s már ezzel is bizonyította életképességét, valamint azt is, hogy a népi Magyarország igazgatási kereteit is meg tudja adni. A múltban a kunok, jászok, székelyek, hajdúk, szászok egy vagy több vármegye kebelében éltek, de a vármegyei jelleg a magyarságra is rányomta a bélyegét, hisz vannak például bihari, szatmári, nyírségi, sárréti, ormánsági, göcseji népek. Egyed István az Erdei-féle közigazgatási tervezetet alapjában hibáztatta, mivel a törté161 Uo. 363-368. old. 162 Uo. 376-380. old.