Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

II. KÖZIGAZGATÁSI REFORMTÖREKVÉSEK 1945-1948

megye közé be kell iktatni az állami járási főjegyzői hatáskört, és ezzel kizáródik az alispán intézkedési jogköre, és helyébe az állami akarat lép a járási főjegyzőn keresztül. A belügyminiszteri javaslat szerint a főispáni tisztséget is megszüntetik, és helyébe a Minisztertanács megyei közigazgatási felügyelőt nevez ki, aki a főispáni hatáskört átveszi. A megyei közigazgatási felügyelő mellé állami tisztviselőket helyez a belügyminiszter. A felügyelő a megyei önkormányzat és az állami közigazgatás felett a felügyeletet tisztviselőin keresztül látja el. Az alispáni elnevezést megyebíróra kívánták változtatni, mivel az alispáni elnevezésben a feudális világra emlékeztető szimbólumot látott a baloldali kormányzat. Az elnevezések azonban egyelőre maradtak, s amikor felmerült a Gazdasági Főtanácsban, hogy a tisztviselői elnevezéseket megváltoztatják, az MKP a tervet határozottan ellenezte, mivel az lényeges tartalmi változást nem hozott volna. A párt ugyanis azon a véleményen volt, hogy a közigazgatási reform bevezetését a lehető legkisebb feltűnéssel oldják meg, és így a tisztviselői elnevezéseket is változatlanul kell hagyni.

157 A reform kidolgozása kapcsán az elsők között szögezték le, hogy az önkormányzati igazgatás szervezeti kérdéseit kell tisztázni, és a reform többi kérdését csak ezután lehet kidolgozni. Az volt a vélemény, hogy az önkormányzati és a szakigazgatási szervek egy részét össze lehet vonni, és belőlük két-három önkormányzati hivatalt létesíteni. A gazdasági elöljáró, a termelési bizottság, a gazdasági felügyelő, a munkaügyi felügyelő, a termény hivatal, a közellátási felügyelőség, a közellátási kormánybiztosság, a közellátási hivatal, a városi gazdasági tanácsnok feladatköre igen közel állt egymáshoz, s ezek szervezeti összevonása ésszerű lett volna. Az állami és önkormányzati hivatalok racionalizálását annál inkább meg kellett volna oldani, mivel a hatáskörök gyakorlásához felhasználható joganyag kiválogatása 1946 tavaszán már folyamatban volt. Ez azt jelentette, hogy a régi közigazgatási jogból és eljárási anyagból a használható részek összeállításán dolgoztak szakemberek. Tervezték, hogy az államosítás alá nem kerülő önkormányzati vezetői állások: az alispán, a polgármester, a községi bíró választása esetén a koalíciós elvet kell alkalmazni. A belügyminiszter fellépett a Közigazgatási Bíróság egyes ítélkezési eljárásai ellen. A Közigazgatási Bíróság ugyanis a közigazgatási panaszokat kivizsgálta, és ennek kapcsán a választott tisztviselők ellen szankciókat alkalmazott. A miniszter szerint szükség van a Közigazgatási Bíróság hatáskörének korlátozására. 1946 tavaszán például ez a bíróság hozott határozatot a Fejér vármegyei alispáni választás megsemmisítéséről, s ennek alapján az alispánnak távoznia is kellett. Nem vitás, hogy a bírósági határozatokat tekintetbe kellett venni, és azokat végrehajtani. Ezek a határozatok azonban a baloldali politikai irányvonal közigazgatási célkitűzéseit keresztezték. 157 Uo. 247. f., 15. cs. 192. 6. e.