Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
94 ■ 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története 2.2.1. A Habsburg központi igazgatás szervei a XVI-XVII. században 2.2.1.1. AZ URALKODÓ TANÁCSADÓ INTÉZMÉNYEI Az Udvari Tanácsot (Hofrat) mint új típusú szervet I. Miksa hozta létre a császár központi hatalmának érvényesítésére. Miksa halála után felbomlott, I. Ferdinánd szervezte újjá 1526 végén, és ide már meghívott cseh és magyar tagokat is, legalábbis 1537-ig. Rugalmas testület volt, összetétele az uralkodó kegyétől függött. Fő feladata volt, hogy - elsősorban a törvénykezésben - segítséget nyújtson az uralkodónak, de tagjai részt vettek a külügyek és a belügyek intézésében is. Mellette már I. Ferdinánd uralkodásának kezdetén találkozunk a Titkos Tanács (Geheimer Rat) említésével, amely fokozatosan átvette az Udvari Tanács eredeti kormányzati feladatait. A Titkos Tanács abból fejlődött ki, hogy az uralkodók a legkényesebb államügyeket csak a - tetszésük szerint kinevezett - bizalmas híveikkel tárgyalták meg. Bécsben 1526-ban jött létre, és egész működési ideje alatt tanácsadó szerv maradt, nem alakult át hatósággá. A Habsburgok a XVII. században egyre több titkos tanácsosi címet adtak (1649-től magyar főuraknak is), de a titkos tanácsosok közül akkor már csak kevesen vettek részt a tanács tényleges munkájában. A titkos tanácsosok számának növekedésével egyidejűleg egyes fontos kérdéseket külön bizottságokban, ún. konferenciákban készítettek elő. Közülük a Titkos Konferencia ülései állandósultak 1669-től. A Titkos Tanács ettől kezdve kegyelmi kérvények ügyében intézkedett, és véleményezte az uralkodóhoz a cseh-osztrák tartományokból, valamint a birodalomból fellebbezett pereket. A Titkos Konferencia (Geheime Konferenz) tagjaira (főudvarmester, az Udvari Tanács elnöke, osztrák kancellár stb.) I. Lipót bízta rá a legfontosabb államügyeket. Az 1670-es években már deputációkra oszlott, amelyek azután commissio, majd confe- rentia neveket is viseltek (például az egyik első deputációnak vegyes, ún. politico- eoconomico-militaris ügyekben kellett az uralkodó rendelkezésére állnia). 1705-ben I. József feloszlatta a Titkos Konferenciát, az ügyeket bizottságokban tárgyalták meg. 1709-ben viszont Állandó Konferencia (Ständige Konferenz) néven újjászervezte (nevezték miniszterinek vagy udvarinak is). 2.2.1.2. KANCELLÁRIÁK Középkori előzmények után a kancelláriák a politikai közigazgatás legfontosabb hivatalai maradtak az újkorban is. I. Miksa császár 1498-ban választotta szét az udvari és a birodalmi kancelláriát. Az előbbi a Habsburg-család, az utóbbi a Német-római Szent Birodalom ügyeit intézte. I. Ferdinánd uralkodása alatt a koronájához tartozó országok központi kancelláriájává vált az Udvari Kancellária (Hofkanz-
