Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.2. Újkor (1526-1849) ■ 95

lei), de ugyanakkor a különböző országok kancelláriái is megmaradtak. 1559-ben újra egyesítették a birodalmi és udvari kancelláriát, amely azután Mária Terézia reformjáig a császár legfőbb irodája maradt, külön intézve a birodalmi és az udvari ügyeket. Elén az udvari, illetve a birodalmi kancellár állt, de a tényleges ügyvitelben a legfontosabb szerepet a titkárok (secretarii) töltötték be.

1620-ban vált önállóvá az osztrák kancellária, amely 1683-ban nyerte el az udvari (Hof-) titulust. E hivatal az osztrák örökös tartományok ügyeinek irodája és legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve lett. 1624-ben következett be a cseh kancellária önállósulása, majd 1627-ben kapott udvari rangot.

2.2.1.3. UDVARI KAMARA (HOFKAMMER)

Az állam jövedelmeivel, azok beszedésével, felhasználásával foglalkozó és több évszázadon keresztül fennálló hivatalt 1527-ben I. Ferdinánd állította fel. A klasszikus európai gyakorlatnak megfelelően hármas kamarai funkció alakult ki: igazgatás, pénzkezelés, ellenőrzés. Elén a kamara elnöke állt, mellette tanácsosok; a döntéseket a tanácsban többségi szavazattal hozták meg. A pénzkezelési feladatot a pénztárnok és az alpénztárnok látta el, az ellenőrzés a számvevőségre és annak vezetőjére, a számvevőre (számadásmester) tartozott. Az évszázadok folyamán a kamara ügyintézése a korabeli hivatali adminisztrációnak megfelelően változott, de egészében követte a modernizációs tendenciákat.

2.2.1.4. UDVARI HADITANÁCS (HOFKRIEGSRAT)

1556-ban hozta létre I. Ferdinánd a hadügyek (hadviselés, hadseregszervezés, hadellátás stb.) központi irányítására. A testületnek előbb 5, majd 7 tábornoki rangú tanácsosa volt, élén a tanács elnöke állt.

2.2.2. A birodalmi kormányzat XVIII-XIX. századi változásai

A VI. Károly császár (III. Károly király) trónra kerülésével megindult reformok már az igazgatás szinte minden részét érintették. A tanácsadó testületek között újként jelent meg az igen szűk körű (3 tagú) Spanyol Konferencia. Különleges új szervezet volt az 1716-ban - a birodalom zavaros pénzügyeinek rendbetétele céljából - felállított Pénzügyi Konferencia (Finanzkonferenz), amelynek minden kamarai ügyet érintő kérdés a hatáskörébe tartozott (1741-ben Mária Terézia szüntette meg). Az uralkodónő 1749-es államkormányzati reformjának előkészítésére létesített egy