Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

■ SZERK. BÁN PÉTER

2.1. KÖZÉPKOR (1000-1526) ■ érszegi Géza

2.1.1. A központi igazgatás intézményei

2.1.1.1. KIRÁLY

A magyar állam a kor követelményeinek megfelelően királyságként született meg. Első királyunk, I. (Szent) István a hagyomány szerint II. Szilveszter pápától kapott koronával lett királlyá koronázva (1000). Az első évszázadokban nem volt állandó királyi székhely, az uralkodó udvarával együtt járta az országot, és helyben intézkedett. Néhány település azonban az ország közepén különleges helyzetbe került: Esztergom, a hagyomány szerint István szülőhelye, az első érseki székhely; Veszprém hagyományosan a királynék székhelye, püspöke rendszeresen a királyné kancellárja; Székesfehérvár az I. (Szent) István temetkezési helyéül épített bazilika révén utóbb a magyar királyok koronázási és temetkezési helye, a törvénynapok színhelye volt (lásd a 2.1.1.6. pontot). A királyt egyházi szertartással koronázták meg, ehhez idővel világi rituális elemek csatlakoztak. Az ekkor használt korona, a Szent Korona nemcsak a királyi hatalom, hanem az ország (regnum) jelképe is lett. Ennek megfelelően az ország, utóbb a csatolt országok lakosai a Szent Koronának szolgáltak, és hűségük is a Szent Koronához kötődött. A rendek kiformálódásával párhuzamosan a Szent Korona „tagjai”, a hatalom részesei lettek a nagybirtokosok, a középkor végére pedig az egész nemesség.

A királyi trónt az első három évszázadban Árpád fejedelem leszármazottai örökölték. Az Árpád-ház férfiágon történt kihaltával (1301) - korabeli kifejezéssel élve: az „aranyágacska” letörésével - az Árpádokhoz leányágon kötődő Anjou királyok, majd - szintén házassági kapcsolatok révén - Luxemburgi Zsigmond és Habsburg Albert következtek. Utánuk választással kerültek a trónra királyaink egészen 1687-ig (lásd a 2.2.3.1. pontot). A magyar uralkodók eredeti címe: a magyarok királya (rex Hungarorum vagy Pannoniorum) hamarosan a Magyarország királya (rex Hungáriáé) címre változott, és ugyanakkor megjelentek a királyi pecséteken és okleveleken is felsorolt országok: Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Halics és Ladoméria (II. András), ehhez járult Kunország, Bulgária (IV. Béla), majd e többé-kevésbé tényleges uralmat is kifejező területeken kívül feltűntek az