Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

1. Történeti segédtudományok

68 ■ 1. Történeti segédtudományok

vagy azzal összefüggő sisakdísz látható. A XVIII. századtól elterjedt hazánkban a pajzs felső szegélyére helyezett rangkoronák divatja: a nemesek 5 gyöngyös (vagy lombos), a bárók 7, a grófok 9 gyöngyös koronát helyeztek pajzsuk fölé. A néhány magyar hercegi család címerét hercegi kalap vagy hercegi korona ékesítette. Ugyancsak az utolsó néhány évszázadban elterjedt divat szerint a főrangú családok címerpalástot vagy címersátort is helyeztek címerük fölé. A főpapok egyházi jelképeket használtak (püspöksüveget, pásztorbotot, széles karimájú kalapot, ez utóbbiról a kétoldalt lecsüngő bojtok száma jelezte viselőjük egyházi méltóságát). Már a középkorban előfordult, de a korai újkorban terjedt el a címert övező szalagon alkalmazott rövid csatakiáltás, illetve jelmondat divatja.

1.5. TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ ■ BAK BORBÁLA

1.5.1. Történeti földrajz - topográfiai rekonstrukció A térkép és a történeti földrajz

A tudományos igényű hazai történeti földrajz megszületése szorosan kapcsolódik a XVIII. század közepétől mind jelentősebbé váló történeti forráskutatáshoz és forráskiadáshoz.

A Magyarország történeti földrajzával foglalkozó első terv az Európában is ismert Tomka Szászky János nevéhez köthető. A Conspectus introductionis in notitiam regni Hungáriáé geographicam historicam című munkáját 1759-ben adta közre. Az Int- roductio in geographiam Hungáriáé antiqui et medii aevi című, részben módosított eredeti kézirata már halála után, 1781-ben jelent meg. A munka a Kárpát-medencét bemutató hat térképhez kapcsolódó rövid földrajzi és topográfiai ismertetés. Tomka Szászky szöveges összefoglalásait - éppen úgy, mint térképeit is - jelentősen meghatározták a nyomtatásban először 1746-ban hozzáférhetővé vált Anonymus Gesta Hungarorumának földrajzi adatai. A Gesta mellett további leíró jellegű forrásokat is használt, így a Thuróczy-krónikát, az ókori útleírásokat és földrajzokat, a bizánci, valamint a nyugat-európai szerzők munkáit.

Kovachich Márton György a kézikönyv jellegű kiadványok összeállításában, azok közreadásának szorgalmazásában járt élen. Kovachich földrajzi indexet készített egyrészt az új Corpus Iuris Hungarici kiadásához, másrészt a Responsum ad episto- lam... Iosephi Martonffi... című rövid összefoglalásban nyomtatásban adta közre földrajzinév-gyűjtését, valamint Magyarország tervezett történeti földrajzának vázlatos kivonatát. Kéziratban maradt munkái a helynévtannal, a földrajzi nevek jelentőségével is foglalkoznak. Befejezetlen történeti földrajzi szótárát 1800 körül kezdte összeállítani Lexicon antiquae Geographiae Hungáriáé sub Regibus Stirpis Arpadianae tribus primis Seculis et Anno 1300 definitae címmel. Kézirata első részében a feldolgozandó történeti forrásokat áttekintve, nemcsak az elbeszélőket sorolta fel, hanem jelzi a Váradi Regestrumban és az oklevelekben található földrajzi adatok jelentőségét