Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

6. Állományvédelem és reprográfia

6.5. Egyéb, a levéltári munkával kapcsolatos állományvédelmi követelmények ■ 597 szítés) gyakori használattal, és ebből következően a károsodások fokozott veszé­lyével jár együtt. Az állomány minél hosszabb ideig jó állapotban való megőrzésének egyik alapfeltétele, hogy a levéltári anyaggal közvetlen kapcsolatba kerülő vala­mennyi dolgozó ismerje a károsodások elkerülésének módjait, és ezeket a minden­napi munkájában alkalmazza. Ezáltal természetesen csökken a drága restaurálási eljárások iránti igény is. 6.5.2.1. A LEVÉLTÁRI ANYAG KEZELÉSE A különböző anyagok kezelésére - jellegüktől függően - más és más a helyes meg­oldás. Az ún. egylapos dokumentumok nagyon változatos formákban fordulhatnak elő: kiterítve, hajtogatva, föltekerve, kis méretben, nagy méretben, az egyformák együtt tárolva vagy másféle dokumentumok között stb. Nem ritka, hogy teljesen kü­lönböző jellegű, egymástól eltérő bánásmódot kívánó anyagokat tárolnak együtt (például iratcsomón belül összehajtogatott, függőpecséttel ellátott pergamen okle­velet) . A térképek és tervrajzok kezelése (méretük miatt) különösen sok károsodás forrása lehet. A levéltári kötetek többnyire nagyok és nehezek, ezért mozgatásuk és használatuk során sok sérülés keletkezhet rajtuk. A fotók rossz minőségű lapokból álló albumokban vagy az iratok között vegyesen tárolva egyaránt erősen veszélyez­tetettek. Az audiovizuális dokumentumok látszólagos szilárdsága megtévesztő le­het, ami a használatuk során súlyos, jóvátehetetlen károsodást okozhat. Ugyanez vonatkozik a mikrofilmre is. Az ilyen levéltári anyagot különböző gépek (olvasó-, olvasó-másoló, csévélő-, nagyítógép stb.) segítségével lehet használni, miközben a film mechanikai és hőhatásnak van kitéve. A körültekintő, gondos bánásmódra különösen figyelni kell a restaurált anyag használata során. Ezek mérete, formája megváltozhatott (például kiterített térké­pek), emiatt a mozgatás, tárolás egyedi megoldásokat kívánhat. A gondossághoz hozzátartozik a tiszta, száraz kéz, érzékeny anyagok esetében (például fényképészeti anyagok, illuminált pergamenlapok) a fehér pamutkesztyű használata. Étel, ital, dohányzáshoz és tisztálkodáshoz használatos dolgok, ragasz­tóanyagok, éles eszközök nem lehetnek a levéltári anyag közelében. Az egylapos iratok (kézirat, térkép, grafika stb.) nagyon sérülékenyek, írott felü­letüket nem szabad megérinteni, és nem szabad megnedvesített ujjal hozzájuk nyúlni. Ha a számunkra szükséges lap az iratcsomó belsejében van, azt nem szabad egyszerűen kihúzni, hanem előbb le kell emelni a rajta lévőket. Különböző méretű lapok egymásra helyezésekor a nagyobb darabok kerüljenek alulra. A nagyobb mé­retű lapokat (például térképeket) mindig két, átlós sarkuknál felemelve kell moz­gatni; ajánlatos egy megfelelő alátétet, például kartonlapot használni. A papírlapok mozgatás közben egy hirtelen léglökés hatására is megsérülhetnek, ezt szilárd vé­dőborító (doboz, téka, dosszié) használatával el lehet kerülni. Tilos a lapok rögzí­téséhez ragasztót, csiptetőt és gumiszalagot használni. A fényképészeti anyagokat nem szabad fölöslegesen kivenni a tárolótasakból, és

Next

/
Thumbnails
Contents