Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
6. Állományvédelem és reprográfia
6.4. A levéltári raktárak kialakítása és berendezése ■ 589 pen emeli, azonban a kevés gépészet miatt a hosszú távú üzemeltetési költségeket minimalizálja. Levéltári célra átalakított, régi épületek esetében is javítja a helyzetet a jó árnyékolás, a külső redőnyök, fényvisszaverő fóliák, sötétítők alkalmazása. A jó szellőzés, a feljavított tető- és falszigetelés segítheti a raktárhőmérséklet elfogadható szinten tartását. Amennyiben a környezeti ártalmak, porterhelés, korom és füst, a környezet- szennyezésből eredő gázok hatásai súlyos terhelést jelentenek, gondoskodni kell a raktárak levegőjének mesterséges tisztításáról. A teljes gépi klimatizálás nagyon pontosan szabályozható raktárklímát eredményez, de hátránya, hogy jelentős energia- és karbantartási költségeket emészt fel. A rosszul működő klímaberendezés jobban veszélyezteti az iratok állapotát, mint ha nem lenne klimatizáció. A gépi klimatizálást radikálisan csökkentheti a jól szigetelt és bonyolult épület- gépészeti alkalmazásokkal felszerelt „passzív” ház, amely a benti hőből minimális mennyiséget enged át a falain és az ablakain, ezért csak a leghidegebb téli napokon igényel fűtést. Miután a ház - a hő bent tartása érdekében - szerkezeti elemein keresztül nem szellőzik, géppel kell biztosítani a szellőztetést. Az elszívott használt levegő hőjét hőcserélő adja át a beszívott friss levegőnek. Nagy hidegben elektromos fűtőpatron melegíti tovább a friss levegőt, így biztosítható az állandó belső hőmérséklet. A kívánt helyiség-hőmérsékletet ablakfűtő radiátorral lehet beállítani. Napelemek és napkollektorok nagymértékben fedezhetik az épület elektromosenergia- és melegvíz-igényét. A hőszivattyúval kombinált hővisszanyerő rendszert alkalmazó gépi szellőzés télen-nyáron segít gazdaságosan fenntartani a kedvező belső klímát, szűrt, tisztított, előmelegített, illetve előhűtött friss levegő segítségével. A gépi szellőztetés szűrőivel a szennyezőanyagok legnagyobb része kiszűrhető, megköthető. A szűrők több fokozatban egymás után kapcsolva működnek hatásosan. Elsőként a durva szűrők (E1-E4 fokozatban) választják le a szemmel is érzékelhető nagyságú porszemcséket, az átlagos portömeg 90%-át visszatartva. A legmagasabb fokozatú durva szűrő teljesen kiszűri az 5 p, feletti finom port és a feketítő szennyeződéseket, részben megszűri a füst alkotóelemeit. Az ezeket követő finomszűrők (E5-E9) a kisebb szemcsék leválasztására alkalmasak. A legmagasabb fokozatú finomszűrő a 0,4 p szemcseméretű port 95% feletti átlagos mértékben eltávolítja. Gyakorlatilag teljesen kiszűri a természetes eredetű és az ipari szennyezésből származó port, valamint a baktériumok legnagyobb részét is. Az aktívszén-tartalmú finomszűrők az ártalmas gázok jelentős hányadát is megkötik a felületükön. A kémiai levegőtisztítók a gáz-halmazállapotú káros anyagokat (kéndioxidot, kén-trioxidot, nitrogén-oxidokat, ózont, kén-hidrogént, klórt, formaldehidet, benzolt, toluolt, szén-dioxidot stb.) távolítják el. A raktárak levegőjének relatív páratartalmát a bejutó friss levegő mennyisége erősen befolyásolja. Télen a beszívott friss levegő melegítésére és párásítására, nyáron hűtésére és szárítására van szükség. A raktár levegőjének folyamatos mozgatása vagy a jó természetes szellőzés megakadályozza légzsákok kialakulását, amelyekben esetenként erősen megemelkedhet a relatív légnedvesség, elősegítve a mikroorganizmusok elszaporodását.
