Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
6. Állományvédelem és reprográfia
588 • 6. Állományvédelem és reprográfia felesleges vizet a terem levegőjéből felvenni, illetve túlzott kiszáradás esetén nedvességet kibocsátani. Erre az égetett tégla a legmegfelelőbb - akár belső burkolatként alkalmazva a vasbeton szerkezet kiegészítőjeként - mészhabarcs vakolattal fedve, meszelt festéssel, amely légáteresztő és fertőtlenítő hatású is egyben. A raktárak külső falain - amennyiben nem teljes gépi szellőztetési rendszert alkalmaznak - csak annyi, a szellőzést biztosító keskeny és magas ablak legyen, hogy szellőztetéskor, az uralkodó széljárást figyelembe véve, a terem gyors szellőzését biztosítsák. Ezek az ablakok viszonylag kevés fényt engednek be, és könnyebben biztosíthatók az illetéktelen behatolás ellen is. Amennyiben a külső környezet porterhelése magasabb a kívánatosnál, közvetett szellőztetés javasolt az épület belseje felé. A padlóburkolatnak tömör, pormentes, a szállítási igénybevételt jól bíró, könnyen takarítható felülettel kell rendelkeznie. Az öntött műgyanta, a műkő és a kerámia- burkolat egyaránt megfelelhet ennek az igénynek. A raktárak ajtajánál a szállítás miatt nem lehetnek küszöbök. Az elektronikus iratok tárolásának fizikai biztonsági követelményei a födémterhelés, a külső behatások, az illetéktelen hozzáférés és a katasztrófa elleni védelem szempontjából alapvetően megegyeznek a papíralapú iratokat tároló raktárakéval. Jelentős különbség az épületgépészetben van. Az elektronikus iratok tárolására kialakított gépteremben a számítógépek hőtermelése miatt elkerülhetetlen a klimatizálás. 6.4.2. Raktári klíma A környezet adottságainak megfelelően lehet a természetes vagy a gépi technológiájú klimatizálás eszköztárából válogatni. A „légkondicionálás” tényezői a légtisztaság, a hőmérséklet és a páratartalom. Kedvező környezetben, ahol az ipar és a közlekedés szennyezőanyagai nem terhelik nagymértékben a levegőt, lehetőség van a raktárhőmérséklet és páratartalom biztosítására építészeti eszközökkel. A természetes klimatizálásnál a hőmérséklet szabályozását, a nagy hőingadozások elkerülését többrétegű falszerkezet biztosítja. Az átszellőztetett kettős fal külső burkolata veszi fel a külső hőmérséklet, a napsugárzás közvetlen energiáját. A befelé sugárzó hőt a két fal közötti légrésben kialakuló kürtőhatás miatt felfelé irányuló légáramlat veszi magához, és szállítja el a fal felső részén lévő szellőzőréseken át távozva. A belső fal így csak kismértékben melegszik fel, és körülbelül a külső napi átlaghőmérséklet szintjének megfelelő hőmérsékletet biztosít a raktárak belsejében. A hőingadozás mértéke a vastag, tömör fal nagy hőtehetetlensége miatt alacsony marad, a külső változások csak lassan és csökkentett mértékben szűrődnek be a belső terekbe. Szellőztetéskor a kisméretű, szűrt fényt és friss levegőt bebocsátó ablakokat a külső légállapotokat figyelembe véve nyitják, kiválasztva a belső klímához hasonló tulajdonságú kedvező napszakokat. A téli időszakokban enyhe, 18 °C körüli értékre beállított temperáló fűtés akadályozza meg a raktárak túlzott lehűlését. A természetes klimatizálás az építés költségeit ugyan némikép-
