Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
6. Állományvédelem és reprográfia
6.4. A levéltári raktárak kialakítása és berendezése ■ 587 6.4. A LEVÉLTÁRI RAKTÁRAK KIALAKÍTÁSA ÉS BERENDEZÉSE ■ breinich Gábor 6.4.1. Irattároló raktárak elhelyezése az épületben Levéltári épületeket csak biztonságos környezetben, természeti csapásokkal szemben védett helyen szabad létesíteni. Kerülni kell tehát az árvizektől fenyegetett területeket, az instabil vagy szennyezett talajú terepeket, illetve mindazon objektumok közelségét, amelyek potenciális célpontjai valamilyen katonai vagy terrorcsapásnak, vagy amelyek veszélyes anyagokat tárolnak, illetve erősen környezetszennyező anyagokat bocsátanak ki. Célszerű elkerülni továbbá az iparterületek, a nagyon forgalmas útvonalak közelségét, a repülőterek környékét, amelyek növelik az épület fenyegetettségét. A NKÖM-rendelet előírja, hogy „A levéltári anyagot az erre a célra kialakított és megfelelően felszerelt helyiségben, levéltári raktárban kell megőrizni.” (19. §) A magyarországi levéltárak nagyobb részben más célra épült épület átalakításával nyertek elhelyezést, kisebb részben működnek levéltári célra tervezett épületben. Mindkét esetben törekedni kell azonban a raktárterek védett elhelyezésére, a lehetőleg optimális tárolási viszonyok megteremtésére. Levéltári épületek kialakításánál az őrzött iratmennyiség legalább kétszeresét befogadni képes épület kialakítását érdemes célul tűzni, sőt meg kell hagyni a későbbi bővítés lehetőségét, tartalék területet is fenntartva a továbbépítéshez. Célszerű ezt úgy tenni, hogy a kiépített alap-infrastruktúra, a közönségforgalmi és a feldolgozást biztosító munkaterületek, az állományvédelmi műhelyek, a közlekedési útvonalak, a szociális blokkok képesek legyenek kiszolgálni a később megépülő raktári egységeket is. Az épület szerkezetének el kell bírnia a tárolt iratanyag jelentős súlyát. A födémek számára statikus állványzat mellett az 1100 kp/m2, illetve a gördülő állványza- tos tárolási mód számára az 1500 kp/m2 a megfelelő teherbírási érték. A raktárak alapterületét célszerű 2-400 m2 közötti nagyságban limitálni. Ez tűzbiztonsági szempontból kedvező méretű tagolás, nagyobb belső terek esetében a tűzoltóság már a tűz terjedését gátló védőfalak beiktatását követelheti meg. A raktárak belmagasságát az irattároló állványzat magasságához igazítva érdemes kialakítani, elkerülve az állványzat feletti nagy holt tereket. Ennek megfelelően 2,50-2,60 m belmagasság elegendő az irattároló raktárakban. Régi épületekben természetesen a meglévő adottságok határozzák meg a kialakítást. Nagyobb szint- magasságnál, négyméteres szabad belmagasságnál már lehetséges galéria építése. A fémállványok önhordó szerkezete erre kiválóan alkalmas, és gyakorlatilag csak a felső járófelületek, illetve lépcsők építése jelent többletköltséget. A raktárak falainak meg kell óvniuk az iratokat a tűztől, a nedvességtől, a külső környezet káros behatásaitól, a hő- és páraingadozástól, fénytől, kártevőktől és a jogosulatlan hozzáféréstől. A fal anyaga akkor a legmegfelelőbb, ha képes a terem belsejében a külső hő- és páraingadozás értékeit csökkenteni, porózus anyagával a
