Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
6. Állományvédelem és reprográfia
568 • 6. Állományvédelem és reprográfia merniük és betartaniuk, hanem mindenkinek, aki kapcsolatba kerül vele, például a kutatóknak, a másolatokat készítő külső cég munkatársainak vagy a kiállításra kölcsönző intézmény szakembereinek. A levéltári munkavégzés különböző elemeivel kapcsolatos állományvédelmi követelmények ismertetése a 6.5. alfejezetben szerepel. ■ Korábbi javítások A sérült levéltári anyagon végzett szakszerűtlen javítások további károsodások forrásai lehetnek. Az emberi találékonyság számos példájával lehet találkozni a levéltárakban, amikor jó szándékkal, de a hosszabb távú következményeket nem ismerve javították meg a sérült iratokat. Ismert példája ennek az öntapadó ragasztószalagok (például cellux) használata, ami egyszerű megoldásnak tűnik szakadások összeragasztására. Az idő múlásával azonban jelentkeznek a súlyos következmények: a ragasztóréteg megsárgul, majd megbámul, a műanyag csík elmozdul, és az ott lévő ragacshoz a vele érintkező másik lap hozzáragad. A jobbik eset, ha a csík csak lehullik, mert a ragasztóréteg elveszítette tapadóképességét. Az öntapadó szalagok készítéséhez sokféle ragasztót használnak, amelyek komponensei egyes íróanyagokat károsítanak, olvashatatlanná téve a szöveget. A korábbi restaurálásoknak is lehet idővel károsító hatásuk, ha nem veszik figyelembe a hosszú távú folyamatokat, hatásokat. Ez következett be a fél évszázaddal ezelőtt restaurált egyes iratok esetében, amikor meggyengült papírlapok megerősítésére végeztek kasírozásokat ún. kondenzátorpapírral. Az írott felületre ragasztott vékony papír savas bomlása következtében megsötétedik, a savassága ugyanakkor egyaránt károsítja magát a restaurált iratot és a környezetében lévő többit is. A károsnak tűnő régi javítások eltávolításának szükségességéről ki kell kérni a restaurátor véleményét. A sérülésmentes eltávolítás speciális szakértelmet és felszerelést kíván, ezért azt házilagosan végezni nem szabad. ■ Környezeti tényezők A környezeti tényezőknek - hő, relatív légnedvesség, fény, levegőszennyezettség, biológiai tényezők - a levéltári anyag állapotára gyakorolt hatását a 6.1.3.2. pont, az állományvédelmi szempontból nem megfelelő környezeti körülmények okozta károsodások megelőzésének lehetőségeit pedig a 6.2.2. pont tárgyalja. ■ Elemi csapások, műszaki meghibásodások A levéltári anyagot veszélyeztető váratlan károsító események súlyos és jóvátehetetlen veszteségeket okozhatnak a gyűjteményekben, ahogy ezt számos közismert példa tanúsítja (a Magyar Országos Levéltárban tűzkárt szenvedett iratok; a cseh, német és lengyel levéltárakba betörő árvizek stb.). Az ilyen jellegű károk megfelelő felkészüléssel elkerülhetők, vagy mértékük jelentősen csökkenthető katasztrófa- terv készítésével. Ennek tartalmával és kidolgozásának módjával a 6.3.6. pont foglalkozik.
